Belépés show me your true colors
| |
Legutóbbi témák what's going on?
| Lena Peterson ┈┈┈┈․° ☣ °․┈┈┈┈ by Lena Peterson Szomb. Jan. 15, 2022 5:41 pm The Pact ┈┈┈┈․° ☣ °․┈┈┈┈ by Vendég Szomb. Jan. 01, 2022 4:46 pm Metanoia ┈┈┈┈․° ☣ °․┈┈┈┈ by Vendég Pént. Nov. 26, 2021 10:42 am |
Ki van itt? hey, stranger
| Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot Nincs A legtöbb felhasználó (63 fő) Szomb. Okt. 12, 2024 6:35 am-kor volt itt.
|
Birthday wishes |
Aileen N. Ashburn 06. 06. Colin Richardson 06. 20.
|
|
| Dreamland - Steffi & Mordus | |
| Szerző | Üzenet |
---|
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Vas. Aug. 29, 2021 2:16 am | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." - Ha ennyire akarod, az már nem is erőszak.Elnevettem magam, kekeckedtem de valójában kezdtem elhinni, hogy Mordus komolyan gondolja, amikor ilyeneket mond. Végülis...láttam már pornót, szóval nem mintha nem tudtam volna, hogy az erőszak és miegymás, egyesek számára igenis izgató. - Én szívesen vigyáznék rá neked. Aztán... -Steffi te hülye! Most tényleg ilyen lassú vagy ma, vagy a franc van most az agyad helyén? - Lehet, hogy ha nem lenne ez a valaki az életemben, akkor élnék a lehetőséggel.Hiányzik, hogy valaki hozzámérjen és kívánjon, hogy velem akarjon lenni. Isten tudja csak, hogy mennyire rég éreztem már egy másik ember melegét magam mellett, az ágyban. Most azonban ott volt az a bizonyos "de" Alejandro Salazar képében. - Oh, ez egy használható ötlet. Egyébként is utálok telefonon beszélgetni.Mégis képes volta őt felhívni és írni neki, hátha reagál valamire, bármire. Őszintén kicsit kezdtem is magamat szánalmasnak érezni, hogy ennyire nyomulok. Dehát aggódtam. Mi van akkor, ha megint eltűnik évekre? Lehet, akkor már egy feleséggel s esetleg egy poronttyal a karjai közt tér vissza. Akkor kénytelen lennék teljesen feladni a dolgot. Na de várjunk, egy az, hogy még el sem kezdődött igazán, nem arra kéne gondolni, hogy már vége is van. Másodszor pedig itt van Mordus Andersson, aki azért csak sok mindenben segített nekem eddig. Nem kellene teljesen elrévedni mellette. - Egek, Mordus...a számnól vetted ki a szavakat. Kezdtem azt gondolni, hogy én vagyok az egyetlen aki így gondolja.Mégcsak nem is tartom jó nőnek a színésznőt, aki eljátsta, Scarlet Johanssont. Örömmel tölt hát el, hogy Mordi sem tartja sokra. Van egy olyan érzésem vele kapcsolatban, hogy igazából nem sok mindenkit tart sokra. S csak akkor tűnik fel igazán, hogy milyen hideg a víz, még így pólóban is, amikor közelebb sétál hozzám és szinte érzem a testéből áradó meleget. - Nem vagyok félős csak...Karjai közelebb húztak, szemei az enyémbe tekintettek mélyen, hangja is igen csábótó volt. Én pedig olyan rég nem...Pedig "dugásról" szó sem lehet. Mégsem tudtam parancsolni magamnak. Bizonyítani akartam neki, a világnak..magamnak. Mordus egy kedves srác az őszintesége ellenére is. Ajkaim megtalálták az övéit, kezem az állán pihent, a másik a dereka körül. Lehet, szánalmas de nagyon hamar egy valamivel erősebb testalkatú, idősebb férfi csókolt vissza, kreol bőrrel és homokvihar szemekkel. - Maguk meg mit csinálnak itt? Azonnal húzzanak el innen vagy hívom a rendőrséget! Egyesek még a halált sem tisztelik!Egy kalapos, idős férfi állt a parton, egyik kezeben egy puskával. Én még bamultam rá egy ideig, s csak akkor tűnt fel, hogy Mordus éppen ott hagy a tó közepén, mikor már megláttam a parton. Hihetetlen, hogy majdnem... Gyorsan én is kislisszoltam, magamra kaptam a ruhám és menekülőre fogtam. Tinédzser korom óta nem csináltam ekkora marhaságot. Tuti, hogy ki fognak rúgni. Köszönöm szépen a játékot, Mordus. ▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Szomb. Aug. 21, 2021 10:17 pm | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" - Imádom, ha őrülten rajonganak értem. Ilyenkor mindent meg tudok bocsátani, még azt is, ha meg akarnának erőszakolni. Sőt, az kurvára izgató lenne! - sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy elrabolnak, megkötöznek, aztán kézzel-lábbal kényeztetnek, és kifacsarják belőlem az utolsó cseppet is. Már csak a gondolattól is feláll! - Folyamatosan utazok, bébi, rohadtul nem tudnék magammal vinni állandóan egy macskát, és gondoskodni róla. Ezért hát maradnak az egyéjszakás macskák, akik beérik pár órás simogatással. Szóval, te beérnéd, ha ma én simogatnálak meg egy kicsit? - Steffi vagy ennyire rohadtul ártatlan és szűz, hogy kicsit sem esik le neki a célzásom, vagy annyira be van állva még mindig, hogy egyáltalán nem gondol hátsó szándékra részemről. Elvégre amolyan hős megmentő vagyok, vagy mi az isten, aki elűzte azt a retkes apácát a temetőből, és aki segített átvészelni neki egy szerelmi válságot vagy mi a faszt. - Leszarom. - mármint a szőke csajt a kórházból. Egy cseppet sem érdekel, hogy megtetszettem neki vagy sem, az a lényeg, hogy számomra taszító egy némber. - Bocs, de a számom titkos, remélem, megérted. Viszont facebookon van egy privát oldalam, ahol tényleg csak személyes ismerősök vannak. Ha ott bejelölsz, ott tudunk beszélni. - azért még bedrogozva sem vagyok hülye, hogy kiadjam a személyes adataimat, márpedig a telefonszám az. Viszont az ellen nincs kifogásom, hogy írogassunk egymásnak. Meg képeket küldözgessünk... - Marvel kapitány egy fapina. A Fekete özvegynek meg jók a mellei, és nagyjából ennyit is ér a filmben. Egy szar szupererő nélküli senki, aki csak a többi majom mellett ér valamit, de amúgy simán leverné bárki, mint a szart. - nem vagyok annyira oda a Marvel filmekért, nekem kissé túl van tolva az összes. Inkább akkor DC, annak sokkal sötétebb a világa. De hogy hogyan lyukadtunk itt ki, azt nem tudom, de már nem is érdekel, hiszen a ruháimat ledobva a tó partján már teljesen más dolgok kezdik mozgatni a fantáziám. - Ne vigyorogj így, mert ez a legnagyobb faszság, amit ma mondtál. Csak nem beijedtél, Steffi? Ennyire félős lányka vagy, hogy egy csóktól megijedsz? Szerintem csak kamuztad, hogy te csókoltad meg először azt a tagot. Engem sem mersz... - vonom fel szemöldököm kacérkodva. Biztos kurva isten, hogy nem fogom itt elmagyarázni, hogyan kell csókolni, inkább megmutatom, ha eddigre nem vette kézbe végre az irányítást, és nem mutatta meg, hogy ő egy igazi nő, nem pedig egy félénk kislány. Amennyiben nekem kell lépnem, abban az esetben váratlanul megragadom a derekát, s hirtelen közelebb rántom magamhoz úgy, hogy tökéletesen érezhesse magán a szerszámom. - Nem tudom, hogy mit nem eszik rajtad az a tag, aki miatt szenvedsz, de én majd bebizonyítom neked, hogy jó nő vagy. Szóval akkor dugunk végre? Mordi bácsi már kezd türelmetlen lenni... - ezt pedig Steffi is nagyon jól érzékelheti. Megvárom azért a beleegyezését, mielőtt lépnék, de hát valójában nincs rá szükségem. Itt aztán senki sem jár ilyenkor, és ha befogom a száját, majd jól megrakom, az senkinek sem fog feltűnni.
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Szomb. Aug. 14, 2021 12:03 pm | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." - Valóban? Nincs köztük olyan, aki már kikészít valamilyen módon? Pedig biztos van az az embertípus, amelyik még Mordust is ki tudja zökkenteni a béketűrésből. Nem létezik, hogy ne legyen. Mondjuk...engem is elvisel már most egy ideje, pedig valahogy nem vagyok önmagam. - Csak mára? Egyejszakás macskatartás. De...hogy lehet az, hogy nincs macskád Mordi? Ez igen elkeserített, szinte könnybe lábadtak a szemeim. Igaz, nekem sincs macskám és ha ő ilyen híres, akkor nyílván nincs neki ideje állatot tartani, de valahogy ettől ugyanúgy elszomorodtam. Lehet, megszállt a szentlélek és ezért vagyok terhes? Én fogom megszülni akkor a következő Jézust! Te jó ég, nem akarok tehenek meg birkák közt szülni, az nagyon nem steril! Miről is beszéltem előtte ennek a fiatalembernek? - Lehet, egyébként teljen normális, csak te tetszettél meg neki nagyon, nagyon. Nem kell ecsetelnem neki, hogy végülis nem egy rossz parti, tudja ő magától is. Nem ismerem jól Dr Xediant, de csak nem annyira rémes. Párszor beszéltünk és egész józan ésszel rendelkező nőnek tűnt. Ehhhm, habár én nem vagyok férfi, azoknak lehet, más hatásuk van rá. Sőt biztos! -Az őszinteség nem egyenlő a tahósággal, de akkor kénytelen leszel a számodat megadni. Vagy a tahóság nem egyenlő az őszinteséggel? Majd elmondhatja nekem, amikor felhívom, ha kell egy kis észheztérítés. Vajon fogja tudni fejből a számát, vagy kamutelefonszámot fog megadni, hasraütés szerűen? Gondolom, ez majd a jövő zenéje lesz teljesen, egyelőre jussunk ki a slamasztikából és a..gödörből. - Pffff. Én nem vagyok olyan. - Kezem segítségével el is űzöm a gondolatot messzire. Nem akarok én mindenkinél erősebb lenni, csak megvédeni magam. - Marvel kapitány sem tetszett a bosszúállókban. Azért Feketeözvegynél milliószor jobb így is. Jó ég de utálom Scarlet Johanssont. Annál aktuálisabb emancipanci film mostanában tán nem is volt, mint az utolsó bosszúállók film. Stavo szereti a nőket, de ez még neki sem jön be, pedig hasra tud esni azoktól a csajoktól, akik megvédik magukat. Dehát minden idegesítő lesz egy idő után, amiből túl nagy dózist kapsz. Pont mint az allergia. A víz nem volt olyan hideg, mint elkepzeltem, az alsóneműmben és a kórházi hacuka felsőjében törtem előre a vízben, mire megforfultam, már Mordi is bent volt derékig. - Hoooooogyne, hogy aztán ki tudj nevetni, hogy "Igen, ezt valóban mindenki utálná." Rajtam aztán nem fog nevetgélni ez a kedved fiatalember, aki olyan őszintén megmondaná, hogy bitang rosszul csókolok, hogy ihaj! - Oooh, ötletem van! Szépen elméletben elmagyarázod, hogy hogyan szeretik a férfiak a csókot. Jól tanulok és vizsonylag gyorsan. Lelkesen vigyorogtam. Mordus Andersson okosnak és értelmesnek látszik biztosan tud támpontot adni és akkor úgy fogok csókolni, hogy bárkonek leesne a gatyája!
▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Kedd Aug. 10, 2021 10:50 am | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" - Nekem kurva sok zaklatóm van, de én élvezem igazából. Azért zaklatnak, mert imádnak, és nem tudnak nélkülem élni, ez pedig nekem kurvára izgató. Néha arról ábrándozok, hogy ilyen fanatikusok elrabolnak, és egész nap csak kényeztetnek. - még egy vágyakozó sóhaj is felszakad is belőlem ennek a gondolatnak a hatására, ami számomra rettentően izgató. Kissé lehet, hogy beteges, de hát nem mindenki elégszik meg egy alap misszionárius unalmas szexuális vágyálommal. - Most épp nincs. Te talán szeretnél az lenni? Szívesen örökbe fogadnálak mára. - mosolyom kacéran kanyarodik, ahogy lepillantok ajkaira. Mert hát valami ilyesmi volt a célom eleinte is azzal a porral, amit belekevertem az italába, azonban arra nem számítottam, hogy nem egy dugható ribanc válik Steffiből, hanem egy értelmes lány, akivel el lehet beszélgetni mindenről. Ezért sem vagyok vele erőszakos, és ezért nem tolom le őt az első sírra, hogy megerőszakoljam, amire esélyesen úgysem emlékezne. Ám ami késik, nem múlik... - És akkor mi van? Az a csaj teljesen bolond. Lehet, hogy jó orvos, én ezt nem tudhatom, de a férfiakkal eléggé hisztérikusan és elmebetegül viselkedik. Vagy tényleg ennyire faszhiánya van, hogy bekattan egy jó pasi társaságában. - természetesen magamra mutatok. Arról a nőről még beszélni is borzalmas, úgyhogy inkább tereljük is a témát kurva gyorsan. - Na, ezt már szeretem! Keress csak fel nyugodtan, amikor egy kis tahó őszinteségre vágysz. - mert azt bizony bárki megkaphatja tőlem, sőt, még extrát is rakhatok hozzá! Nem akarok én senkinek sem megfelelni, nem akarok senki kedvében sem járni, és senkinek sem érdekel a lelki világa. Ekkora őszinte fasz kellene minden nő vaginájába. Közben sikeresen kijutunk a valójában igen csak alacsony gödörből, ami kis híján elnyelt mindkettőnket azzal a retkes apácával együtt. - Akkor mindenkit meg kell ölnöd, hogy ne üldözzön senki. Ez az egyetlen megoldás a problémádra. Pusztítsd el az ellenségeidet. - közlöm vele nagyon határozottan a tó felé haladva. - Lehetnél olyan baszó femme fatale karakter, mint a mostani egyenjogúsot az arcunkba toló filmeken, ahol a főszereplő egy csaj, aki mindenkit kegyetlenül szétbasz. Steffi, a Terminátor. - felröhögök elég hangosan, úgy, hogy még a lombokon szunnyadó madarak is szétröppennek. Őszintén megnézném egy bosszúálló gépként ezt a leányzót, de hát esélyesen ez úgysem fog megtörténni. Hamarosan kilépünk a temető kapuján, s megállapodunk a mellette levő sötét vizű tó partján. Én legalábbis, hiszen egyből gondolkodás nélkül lekapom a ruháimat magamról, amiket a földre hajítok. Így lépek be sietősen Steffi után, s keresem meg őt a vízben. - Hogy is volt az a csókos téma? Mesélj csak! Nem akarod megmutatni, hogy nincs igazam és jól tudsz csókolni? - veszélyes terep, az ilyenekből szokott lenni az erőszak, ha közben rájönnek a nők, hogy nem kellene széttenniük a lábukat nekem. Kellemetlen. De hát nem szokott érdekelni, híres vagyok, sok pénzem van, és bármit megtehetek. Főleg most, hogy már kezd kitisztulni az agyam, és kicsit jobban látom a világot. Márpedig én egy nőt látok, távol mindentől, egy tó közepén az éjjeli órákban. Ezzel a helyzettel bizony kell valamit kezdenünk, mielőtt még fájdalmas véget érne az egész.
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Vas. Aug. 08, 2021 11:12 pm | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." Mordus olyan indulattal csattant fel Brenner ügyének hallatán, hogy még én is a szívemhez kaptam hirtelen. Abban a pillanatban, nem tűnt olyan vészesnek az eset, de legutóbb, Brisbaneben is eléggé meglepett. -Igen, de szerintem mindenkinek van zaklatója, csak azok ügyesebbek vagy...visszafogottabbak. Nem tudom, valaha is fognak-e tenni valamit ellene a rendvédelem munkatársai, vagy elégedjek meg egy távolságtartó végezéssel, amit vagy betart vagy nem. Egy papírral kitörölhetem a...a wc-t is. - Pláne neked, Mr híres úr. Helyes, tehetséges és népszerű miért ne lennének férfi, női zaklatói egyaránt? Esetleg annyi, hogy talán vannak biztonsági őrök, akik vigyáznak rájuk ha kell. Hallottam ám, hogy egyes hírességek mi mindent kapnak a rajongóiktól. - Te aztán össze tudod zavarni az embert Mordus Andersson. De mondd csak..van neked cicád? A macskák csodás, kellemes lények. Miért is ne lenne Mordinak is egy? Nekem is kéne. Miért nincs nekem macskám? Ahelyett, hogy férfiakon..pontosabban Alejandro miatt siránkozok, szerezhetnék egy bengáli cicát, azok olyan kedvemrevalóak. - Bolooond? Biztosíthatlak, hogy évente van pszichológiai állóképesség vizsgánk. Azért ezen jót derültem. Voluptuaria kissé egyedi, de bolond? Nem hiszem. Illetve csak remélni tudom, hogy bem veri át a tesztet, hiszen gyerekorvos szeretne lenni. - Esküszöm, hogy nem fogok belebolondulni a tagba és innentől ha valamit túl gondolnék, felkereslek téged. Mit szólsz hozzá? Remélhetőleg lesz némi ideje rám, hiszen tényleg olyan ésszerűnek hangzik minden, amit mond. Újabb és újabb lepleket ránt le az igazságról, alig győzöm a fejemet kapkodni utána. Jól jönne néha valaki, aki több szempontból is vizsgálja a dolgokat, nem csak "hülye női szemmel". Amikkel megláttam az apácát, dehát mit csináljak, ha nincs nálam az ereklye, ami Krisztus vérét tárolja? - De Mordi, én imádok smacizni. Olyan röhejesen hangzott ez abban a helyzetben, hogy muszáj voltam elnevetni magam. Élve ás majd el egy démon, Valak a kígyók hercege és ezen siránkozok. Hát én sem vagyok százas az egyszer biztos. Mordus pedig...elűzte az apácát és segített kimászni a sírgödörből. Ejha. Visszanézve is igen mélynek tűnt. -Ha visszajön, akkor te majd jól..kezelésbe veszed. Mordus végülis nagyon okosnak bizonyult és lehet, az apácát is csak egyszerű szexuális frusztráltság gyötri. Rossz lehet neki, kicsit meg is sajnáltam. -Arról szó sem lehet, még a végén ők is engem üldöznének. Az mennyire nem hiányzik! Uramatyám. Tény, hogy sokáig alartam részt venni exorcizmuson, de nem minden áron. A holtak bosszúszomjas lelkei maradjanak meg maguknak. Így meg is fogtam Mordi kezét és vontam egyből a tó irányába, ami olyan kellemes melegnek nézett ki. Közben kikerültem egy-két gödröt meg dombocskát, amik talán ott sem voltak, de semmi sem tántoríthatott el.
▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Pént. Júl. 30, 2021 9:13 am | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" - Te mégis mi a faszról beszélsz? - felháborodásom teljesen őszinte. - Valami faszszopó zaklat téged? - na, ahhoz nekem is lenne pár szavam! Teljesen mindegy, hogy ezt az egzotikus szépséget most ismertem meg, úgy döntöttem, hogy a védelmem alá veszem, és ha kell, én leszek a kibaszott pitbullja. - Ki tudja, mi jár annak a tagnak a fejében? Ezek csak feltételezések, de lehet, hogy teljesen más dolog van a háttérben. Miért nem kérdezel rá konkrétan, hogy mi helyzet? Egy konkrét kérdés elől úgysem tud kitérni, te pedig legalább nem rágnád magad tovább rajta. Az is lehet, hogy bejössz neki, csak valahogy a helyzet szarul jött ki, te meg itt mindennek elszidod a nyomorultat. - párkapcsolati tanácsadás ala Mordus! Észt osztani remekül tudok, s tökéletes objektív véleményt is nagyon jól megfogalmazok. - Ja, igen, az a csaj. Teljesen bolond, az biztos. - jobb nem is gondolni rá, mert csak felhúzom magam még az arcának az emlékétől is. Az a kórház tele van idiótákkal, az teljesen biztos, de legalább Steffi eddig egészen értelmesnek tűnik. Vagy csak a cucc miatt látom így? Meglehet. - Ha nem próbálkozol, sosem tudod meg, hogy bejössz-e neki. Meg hát azért valljuk be, az, hogy “rávetetted magad”, nem ott kezdődik, hogy megcsókoltad. Egy csók miatt bűntudat? Ugyan, Steffi, ez egy kurva nagy hülyeség! Minek gyötröd magad ennyire? Engedd el az egész dolgot, aztán élvezd egy kis kicsit az életed, mert ebbe a tagba fogsz belebolondulni... - szemeimet forgatva csóválom meg fejem, de hát ebből ő semmit sem érzékelhet, mert még én sem igazán érzékelem, hogy egyáltalán megmozdulna a szemem. Többet közben nem tudok tenni az ügy érdekében, maximum még megrázhatom őt jó alaposan, hogy térjen végre észre, és ne görcsöljön rá ennyire a dolgokra. “Szerencsére” a kis balesetünk jó figyelemelterelés, bár ha ez az Alejandro nevezetű ürge átkozhatta meg, akkor az bizony jó nagy szopás, mert az átok üldözni fogja akkor is, ha én már messze leszek, és nem tudom felajánlani a tökéletes testem egy démoni apácának. - Szerintem akkor mellőzd mostantól az életed végéig a csókokat, mert bele fogsz halni egyszer. - ezen pedig annyira jót derülök, hogy röhögve tápászkodok fel, s még akkor is hangosan röhögök, amikor Steffi elkezd rajtam kimászni a gödörből. Mikor belecsúsztunk, eléggé hatalmasnak tűnt, de hát valójában még én is könnyen ki tudok mászni egyedül is. - És ha a vízben is ott lesz az apáca? Nem ismersz valami szelleműző szarságot, amivel elűzhetjük? Várj. Kibaszottul tudom, mit tegyünk, ha megjelenik megint. - ez az ötlet pedig akkor érkezik, mikor már kifelé haladunk a temetőből, hogy a mellette levő tóhoz menjünk. Megállok pár ugyanolyan sír mellett, amik egymás mellett vannak, s az egyik nővérre mutatok. - Kiássuk ezeket a csontokat, aztán elégetjük őket. Na, mit szólsz? - rakom csípőre kezeim, s olyan nagyképű lesz az ábrázatom, mintha az emberiség megmentésére találtam volna ki egy tökéletes tervet.
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Kedd Júl. 27, 2021 8:24 am | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." - Igazából...már most van ilyen személy a "nyilvántartásomban". Két kezemen, a mutató és középső ujjaim segítségével a levegőben, jeleztem a macskakarmok helyét a mondatban. Nem szabad megfeledkeznem Brennerről sem, aki pont megfelel mindannak, amit leírt nekem Mordus. Ki gondolta volna, hogy ilyen mály bölcsesség és logika rejtőzik benne? - Lehet, nem szereti a nyelvét használni...mindenben igazad lehet. Márpedig én aztán nem fogok vissza semmit, ha csókba forrok össze valakivel. Én használom az ajkaim, a nyelvem, a fogaim...a kezeim vándorolnak. Ez lehet, van akinek túl sok és az ártatlan játékot keresi inkább egy csókban, mint az indulatokat, a szenvedélyt... Bár Andro viszonozta valamennyire és nem annak a játszódósfajtának tűnik, dehát ki tudja? -Voloptuaria? Dr Xedian? Nem volt hozzá még sokszor szerencsém, de akkor nem olyannsk tűnt, mint aki levisz egy beteget a hullaházba. Úgyértem, ő gyermekorvos akar lenni, ők pedig nem ilyen felelőtlenek. Meg hullaházban randizgatni.. - Nem megyek én a lelkiismerete után. Csak bűntudatom van, hogy rávetettem magam, holott ő neki ez kényelmetlen lehetett. De... Ujjaim megszorították a felsőjének anyagát, mert egy nehéz elhatározásra jutottam. -De neked megigérem Mordi, hogy visszafogom magam a közelében..Nem fogok baromságot művelni. Nem nyomulok, nem vetem rá magam, nem paszírozom magam bele az életébe, ha nem vagyok odavaló. Mordi azt hiszem, jó hatással van rám, elvégre egészen idáig azt gondoltam, hogy Andronak elég csettintenie. Most medig hivatalosan is a gödörben vagyunk, teljesen kilátástalannak tűnt midem, Mordus okfejtésére hangosan nevetni kezdtem. -De! Alejandroval! Nevetésem valami furcsa elegyet alkotott a bőgésemmel, próbáltam lenyugodni, de nem ment. -Elátkozott, mert megcsókoltam! Az egész olyan abszurd volt, hogy fel akartam állni de nem.ment, ehelyett a térdeimre és lábszáraimra ültem, kissé előreförnyedte. Végül csak erőre kaptam és a segítségével kimásztam a lyukból, mielőtt rajta segítettem volna. Az apáca semmissé lett. -Gyere..menjünk fürdeni. Kezét megfogtam.és vonszoltam az irányba, ahol a tó van.
▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Vas. Júl. 25, 2021 4:44 pm | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" - Ezt minden bizonnyal sosem fogod megtudni, mert ahhoz az egész kibaszott világ véleménye kellene. Különben is, az fontosabb, hogy te jónak tartod magad, mintha egy suttyó faszparaszt meg rossznak, aki fogatlan, ostoba ribancokat kúrogat. El kell fogadni, hogy nem tetszhetsz négymilliárd férfinek. Igényes vagy, egzotikus, adsz magadra eléggé rendesen, és még kórházban is dolgozol. Ja, meg nem tűnsz egy hisztis picsának. Mit számít az, ha valakinek nem pont te vagy az esete? Elég szar lenne, ha minden nyomorék téged akarna, nem? Mármint gondolj bele, azért nem mindenki néz ki olyan jól, mint én. Gecisok ocsmány férfi van, akiket biztosan nem akarnál, hogy a nyomodban legyenek és hajtsanak rád. - ez egy kicsit hosszabbra sikerült, de hát egy egész életfilozófiát közöltem vele. Én híres vagyok, és amellett, hogy sok imádóm van, kurva sok kritikusom is. Ha pedig foglalkoznék az ő véleményükkel, akkor már rég egy kiégett, megtört szar lennék. - Lehet annak a tagnak pont nem jött be. Talán túl nyálas voltál, túl heves, túl romantikus... Ki a fasz tudja, hogy mi jön be neki? Lehet, hogy nem tetszett neki, hogy te kezdeményeztél. Lehet, hogy a lassabb tempót szereti, nem pedig hamar ágyba vinni mindenkit. - megvonom a vállam, hiszen annyi minden oka lehet, hogy az a férfi így viselkedik... Lehet van asszonya, és megbánta, hogy közeledett Steffi felé. Ki tudja? - Volu... Volupfaszom sem tudja már, valami hosszú, idióta neve volt. Nálad kétszer szélesebb a kiscsaj, hatalmas mellekkel, és kurva idegesítő tenyérbemászó jellemmel. - ezzel a jellemzéssel szerintem tökéletesen leírtam, már ha nincs tele a kórház egy rakás ostoba szőkével. Mert valóban ostoba volt, én meg természetesen kihasználtam. Mikor az ikertestvérét említi, én arra nem reagálok semmit, csupán nyelek egyet, mint akire hirtelen rájött a zavar. Jobb, ha nem feszegetjük ezt a témát, mert mocskosul le tud húzni az életről Aiden gondolata. - És nem lenne neked kellemetlen, ha leszarna téged a tag, te meg utána is mennél a “lelki világa” után? Ugyan már, Steffi, ne legyél hülye! Ezzel csak megalázod magad. - csóválom meg a fejem túl erősen, kis híján még ki is töröm a helyéről. Ez a lány nagyon olyannak tűnik, aki más véleménye által éli az életét, és képtelen elengedni a kritikát. Ez elég szomorú. Aztán hamarosan elnyel minket a föld, bár rám nem jön annyira a frász, mint Steffire. Titkon éppen erre vágyok, hogy én is ott rohadjak a földben Aiden mellett, így ez valamennyire egy titkos vágyamnak a megtestesülése, csupán egy gyáva szar vagyok, hogy megtegyem. - Lehet, hogy valami átok van rajtad. Téged kurvára megátkoztak. Nem volt dolgod mostanság valami rohadt nagy spirituális személlyel? - kérdem tőle szorosan magamhoz húzva ebben a lakatlan sírban, aminek mi lettünk az új lakói. - Torz apáca?! Kurvára nem látok semmit. És mivel te látod... Én nem... Ezért most már teljesen biztos, hogy miattad van ez az egész. Ezt neked kell megoldanod, Estefania Aida Garcia. - és még mindig tudom a nevét! Talán kezdek egy kicsit kitisztulni? - A horror filmekben is ha menekülsz, akkor tuti meghalsz. Szóval ha rám hallgatsz, szembenézel vele. Mi baj lehet? Majd én elkapom hátulról, aztán maximum megdugom, hogy ne legyen ilyen mogorva. A nők úgyis akkor a legborzalmasabbak, ha menstruálnak, vagy nincsenek jól megbaszva. - le is fejtem magamról Steffit, felállok, majd kitámasztom magam a gödör szélénél. - Gyerünk, Steffi, mozdulj! Szedd össze magad, és vedd a kezedbe a sorsod! - hátralesek azért magam mögé, talán egy kissé fenyegetően. - De itt is hagyhatlak... - vigyorom egyből kiszélesedik a remek ösztönzésemnek hála.
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Pént. Júl. 23, 2021 7:25 am | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." - Nos akkor...akkor nem tudom, mert..öh. Elindult a szikra, a mondat de fogalmam sem volt, hogy mit akartam belőle kihozni és hogyan. Semmiről sem volt fogalmam, de nem akartam, hogy Mordus, az új országosan legjobb cimborám, bénának tartson vagy mérges legyen rám. -Nemm, Mordi nem vagyok tele csak...csak..néha kicsit elgondolkozok azon, hogy vagyok-e olyan jó nő, mint amilyennek általában tartom magam? Ez így igaz is és nem olyan önsajnáltatós mint a korábbi megjegyzéseim. A sztripper férfi elvégre igen nyers ahhoz, hogy ebben is az igazat mondja. Na és akkor, ha Alejandronak nem tetszek igazán? Neki az itteni nők számítanak egzotikumnak, a szép szőke hajukkal és kék szemeikkel. Nem én, aki szintén latin vagyok. -Ezesetben végülis megtisztelő, hogy már ehhez is számításba jöhetek...hogy kamuból is, de valaki villogjon velem. Sosem vetettem meg egy egészséges mennyiségű egó-löketet. Miért tenném? Nem célom mindig az egereket itatni és főleg nem olyanokkal enni az elmém, hogy ki lettem-e használva vagy én használtam-e ki a másikat? - Na! Naaaaaaa, azért álljunk meg itt egy pillanatra Seňor!- Megemeltem egy ujjam a levegőbe és pár pillanatig erően mustráltam szemeimmel, hogy biztosan csak a mutatóujjam van-e fent. - Én igenis tudok jól smacizni. Biztosan nem volt az sem "faroklohasztó", amit Dr Salazarral váltottunk a szertárban. Ha így lett volna, akkor hamarabb félbeszakítja. Akkor pedig viszont a telefonja zavart be minket. Ennyire csak nem jó színész. -Nagypofájú szőke csaj? Szívesen vicceltem volna azzal, hogy Dr Ranieri lehetett, de Mordi lehet ismeri a neurológust és inkább nem kockéztatnék vele. Furcsa név. Hmmm, érdekes. - Neeeem maguk a sebek, hanem azok meggyógyítsa. Van egy ikerbátyám Stavo. Őt kell mindig összefoltozni és ez így kézenfekvő lett. Végül lett egy jó tanárom, aki..akinel hála már sokkal jobban átlátom azt, hogy mennyire különleges az emberi test ls lélek. Azóta tényleg a gyógyítás vezérel. Pont ennek a professzornak nem tudtam nem is olyan régen ezt mind bevallani. Inkább nyomattam neki a sablonszöveget a kórház étkezőjében. Majd egyszer. Egyszer talán elmondom neki. Vagy már megtörtént? Ki emlékszik? Éééééés talált, süllyedt! Mordus tökéletesen játsza velem a torpedós játékot, csak éppen én kezdő vagyok míg ő minden pontot eltalál a védelmemből. -Ha nem érdeklek valakit romantikusan, attól még érdekelni fog a lelkivilága. Ha továbblépek is. Nem mintha olyan messzire jutottunk volna, hogy már így gondolkozzak. Az érzést mégsem tudtam kierőszakolni a szervezetemből, hogy úgy érezzem, nekünk még tartogat valamit sors. - Hát én még csak rezidens vagyok, még hátra van négy évem, hogy szakorvos lehessek. Először bízzanak meg bennem a pácenseim annyira, hogy akkor is hozzám akarjanak jönni, ha szarvat növesztek és pegazussá válok. Mindig is ez volt a meglátásom, vegyenek komolyan, aztán mikor már bizonyítottam, azt csinálok a külsőmmel, amit akarok. -Egyébként is szeretek szőke is lenni. Nem mintha ez önmagában nem indított volna el rólam annó mindenféle, pikánsabb pletykát. Még mindig jobb, mint amiket Dr Ranieriről vagy éppen Dr Salazarról hallani. -Annyira! - Muszáj voltam kicsit hangosabban felneveti. Ez annyira őszinte volt és kicsit még aranyos is tőle. Mégis csendben vártam, hogy felsorolja saját jellemzőit. -Agresszív és kötekedő? Felvontam egy szemöldököm, ami ismét csak lehetett akár mind a kettő is, de én egynek éreztem, szóval maradjunk ennél az elképzelésnél. Mindet bizonyította, amióta ismerem, de a kettőt amit elismételtem, azokat nem tapasztaltam nála. -Fujjj. Mordi... Most, ezalkalommal el sem tudtam magam nevetni, mert így tette semmissé azt az elképzelést a fejemben, amit Alejandro tanítása alatt, szinte eszményként fogtunk fel. Hogy amit megeszel az a részeddé lesz, s hála Mordinak már az is a lelkiszemeim előtt van, hogy utána ki...kiszékeled. Szerencsére viszont Mordi nem akar megenni,szóval hamarost eldöntjük, hogy egy rövidebb körbenézés után mehetünk is úszni. Mehetnénk, ha nem szakadt volna be alattunk a föld,hogy aztán el is nyeljen. Mindezt... -Miattam? Ennek és a hirtelen gyengédségnek köszönhetően zokogásom vigasztalhatatlanná vált és fejem a srác mellkasába fúrtam. - Én mindenkire csak bajt hozok, sajnálom Mordus. - Testem megrándult az első pár darab keményebb földcsonk érzetére, mik az oldalamat érték el és hirtelen nem tudtam jobban Mordiba temetkezni, mikor csak úgy gyülekezett rajtam az összes földkupac, amit ránkhánynak éppen.. -Mi? Hát te ne látod azt az iszonyatosan torz apácát,aki a gödör szélén áll? Inkább meghalok, de fel nel megyek hozzá! Ha akar, menjen egyedül és szállja meg őt, én nem adom a testem!
▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Csüt. Júl. 15, 2021 6:40 pm | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" - Nem vagyok nagylelkű. Mármint mások szerint nem. - vonom meg a vállam. Nem vagyok az a kategória, aki szeret indokolatlanul bókolgatni minden ribancnak, sőt, ha valami nem igazán stimmel, akkor annak általában hangot is adok. Elvégre olyan pozícióban vagyok, ahol megtehetem, hogy ne tartsam magamban a véleményem, s szerencsére szeretetszolgálat sem vagyok, hogy mások önbizalmát ápolgassam. - Mert szerinted nem vagy az? Csak azt ne mondd, hogy te is tele vagy hülye kisebbségi komplexusokkal, mert felkötöm magam, esküszöm! - elképedve csóválom meg a fejem arra, hogy egyáltalán visszakérdezett. Ha Mordus Andersson azt mondja valakinek, hogy vonzó, akkor az bizony nem egyszerű légből kapott semmitérő dicséret! - Most ha belegondolsz, elég nagy port kavarna, ha kiderülne, hogy az egyik nagymenő orvos meleg, főleg ha körbeugrálják a nők. Ha alapból nem ilyen szivárványos hülye kis buzi, akkor meg főleg. Simán lehetnek álca női azért, hogy ne derüljenek ki a dolgok. - az ürgét ugyan nem ismerem, de rohadtul logikus az, amiket beszélek. Biztos nagy hatása lehet a tagnak, ha egy ilyen lányt padlóra küld már csak úgy, hogy semmi konkrét kapcsolat sem volt köztük. Hát igen, a vonzó faszik nagy része általában a farkat szereti. - Lehet, hogy akkor a csókod nem tetszett neki. Mondjuk teljesen logikus, egy első csók rohadtul be tud indítani, de úgy le is tud lohasztani, hogy még az istenek sem állítják fel tőle egy férfi farkát újra! Vagy legalábbis az enyémet biztosan. - kénytelen vagyok aljas nevetést hallatni, mert hiába vagyok olyan, amilyen, azért én sem vagyok hajlandó minden barlang mélyére bemászni. Lehet annak a tagnak tényleg nem jött be a Babalány csókja, aztán nincs benne annyi gerinc, hogy ezt közölje vele. - Valami nagypofájú szőke csaj vitt le oda, akinek rohadtul fura neve volt. Meg úgy az egész csajjal alapból nem stimmelt valami, szerintem faszhiánya volt elég rendesen. - hála égnek talán kétszer vagy háromszor találkoztam csak vele a kórházban, utána felszívódott. Hosszú távon képtelen lettem volna elviselni egy ilyen nőt, teljesen mindegy, hogy orvos vagy sem. - Fura perverzióid vannak, hogy így érdekelnek a sebek. - legyintek egyet a levegőbe, mert hát egyrészt nem értek hozzá, másrészt feleslegesen is tartana nekem gyorstalpalót, az úgyis amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan távozna az agyamból. Vannak azért érdekesebb témáink is szerencsére, bár hogy ezekből mire emlékszünk holnap, az még kérdéses. - Nem mindegy, hogy megbocsát vagy sem? Minek akarsz leragadni egy olyan férfinél, akit esélyesen nem is érdekelsz? Így meg a lelki világa is minek számít egyáltalán, ha neki meg valószínűleg te eszébe sem jutsz? - kissé talán túlságosan nyers és őszinte lehetek, de hát most miért kerteljek? Miért biztassam, ha az elmondottak alapján sokkal nagyobbat koppanna, ha tovább hajtana arra a tagra? Az élet azért van, hogy élvezzük, nem pedig azért, hogy leragadjunk egy olyan személynél, aki meg sem érdemli a figyelmünket. - Ki a faszt érdekel, hogy néznek rád a páciensek? Fú, baszki, hallod... Te aztán kurvára tele vagy megfelelési kényszerrel, nem gondolod? Mármint... Gondold csak át! Hogy néz rád ez, mit gondol rólad az, haragszik-e ez, megbocsát-e az... Ha az ilyesmit megpróbálnád elengedni, és leszarnál mindenkit, hidd el, sokkal boldogabb lennél. Nem a külsődtől leszel jó orvos, és egy embert egy kibaszottul egyedi rózsaszín hajjal is meg tudsz gyógyítani. De hát a te dolgod, hogy elfojtod az egyéniséged, és beleolvadsz a tömegbe... Én azt mondom, merni kell kiállni a sorból. - ennyire rohadtul bölcs talán soha életemben nem voltam még. Vagy hát az utóbbi héten biztosan nem. Az mondjuk remekül megy, hogy lázítsak be mindenkit a rendszer ellen, de hát néha őszintén szar látni, hogy egy izgalmas ember mennyire vissza tudja fogni azt a temérdek csodát, ami benne lakozik. Miért? Hogy megfeleljen olyanoknak, akiknek sosem felelhet meg igazán? - Ezek azért annyira nem szar tulajdonságok. - jegyzem meg már a temető mélyén. - Pozitív, lássuk csak... Kurva sok élet van bennem, nem vagyok egy szürke szar, nagyon komolyan veszem a munkám és a hivatásom, igyekszek egészséges életmódot folytatni, már ami a kajákra és a mozgásra értendő... - itt azért elröhögöm magam egy kicsit. - Negatív pedig... Agresszív, kötekedő, nagypofájú, túlságosan őszinte, nem éppen empatikus, kissé nagyon beteg fantáziájú és még sorolhatnám... Igazából negatívból sokkal több van, mint pozitívból, de nekem ez így tökéletes. Aki elfogad így, az elfogad, aki nem, az meg bassza meg a kurva anyját. - mert ez az élet! Nem pedig az, amit annyira sokan annak neveznek, és nem is élvezik, csak napról napra élnek. Minek kellene jónak lennem? Az dögunalom. - Szerintem rohadt nagy baj, mert mint tudjuk, ha valakinek bemész a száján, akkor bizony a seggén is fogsz távozni. Az meg azért már nem olyan vicces. - enyhe fintor is kerül az arcomra, ahogy végigfut rajtam ez a gondolat. Remélem, Steffinek sincsenek ilyen vágyai, hogy valaki megegye őt, aztán kiszarja. Elég beteg lenne. Bár ebből bőven kijut most is, mikor sikeresen becsúszunk egy frissen ásott gödörbe. Ami rohadtul nem a kibaszott Csodaország. - Rájöttem, miért történik ez... - elkerekedő szemekkel lesek a zokogó lány felé. - Miattad, Baba, csak és kizárólag miattad! - átölelem őt, majd elkezdem vakargatni a fejét, ha már közelebb húzódott. - Én ezt érzem. Te is? - biztos lehet valami hatalmas bűne, ami miatt ebbe a nyomorult helyzetbe kerültünk. Hű, van az a film, a Végső állomás! Lehet ez is most épp olyan? Bárhova megyünk, meg fogunk dögleni, amíg ki nem játsszuk a halált? - Vagy csak egyszerűen odaállok, mint egy létra, te meg megmászol... - sopánkodok a sírgödörben fekve, bár addig nem jutok el, hogy meg is mozduljak.
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Szer. Júl. 07, 2021 3:42 am | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." - Ha ez a hivatásod Mordus, akkor..soha ne hagy abba. Ilyen fiatalon, nemcsak megtaláltad a hivatásod, de még ilyen profi is vagy benne. Irigyellek. Egyszer én is jóbleszek benne, akármi is legyen az. Vagyis orvos akarok lenni, nem? Egy doktornéni. Olyan, akihez mindenki szeretne járni. Persze nem a péniszével, ha kérhetem. Annyira szeretnék most kérni, egy szép nagy pizzát, onnan ahonnan a múltkor Tristan rendelte. Annál jobb pizzát már rég nem ettem. Mordi egy kicsit emlékeztet rá. - Szerinted vonzó vagyok? Mármint, tényleg? Semmi nagylelkűség meg jótékonykodás nincs benne? Hányszor dicsértem már meg egy barátnőm új frizuráját, csak mert nem volt szívem megmondani nekik, hogy pl a frufru, az nem az ő viselete? Túl sokszor. - Dehát Alejandronak voltak női partnerei. De elfogadom, hogy egyszerűen ő nem tart engem vonzónak. Úgy értem, nekem pl Chris Hamsworth testvére, hogyishívják nem tetszik. Pedig aztán sok nőnek bejön. Vagy ezek a nők, csak álcák voltak? Vaaaaagy ez az egész csak egy álca, merthát egy neves orvosról, ha kiderülne, hogy a saját neméhez vonzodik, még valahogy bajba is keverheti. Az emberiség még messze nem olyan elfogadó, mint szeretnénk. Bár visszacsókolt... Hirtelen egy hangosabb nevetésben törtem ki. Szó mi szó, rég nem smaciztam. - Lehet, hogy olyan rosszul csókolok, hogy ezzel ijesztettem el. Ő is úgy lehet vele, hogy akkor valószínűleg az ágyban sem lehetek egy géniusz. Nem hibáztatom, én is így vagyok vele. Ha valaki nem csókolt úgy, hogy attól beinduljak, nem is mentem tovább. Na de nem is agyalnék ezen tovább mert hála annak amit a kék szempárral rendelkező srác mondott, nem tudom a kacagást abbahagyni. - Bármelyik férfi, aki még valaha akarja rendesen használni a péniszét, az nem vágja fel a kedvemért. Ha idegekről van szó, egyszerűen nincs olyan, hogy 100%. Teljeséggel lehetetlen, hogy utána minden ugyanúgy működjön. Reméltem, hogy Mordus sem vágná fel. Habár ez megmagyarázná, hogy miért lebzselt a kórház körüp. - A hullaházban? Hogy kerültél oda? Dr Black vitt le? Elvégre Alexander Black a patológusunk, de nem vihetne le oda pácienst. Pláne olyan aki a pszichiátriánkon is járt. Most, hogy így belegondolok...onnan rémlik valahogy Mordus? - A traumatológus, másnéven baleseti sebész. Azokkal a sebekkel vagy sérülésekkel foglalkozik, ami baleset vagy erőszak által keletkezett. Gondolatban meg is veregettem a vállam, hogy ilyen összeszedetten el tudtam ismételni, amit annak idején a könyvben olvastam, mint felvezető. Nem a legtiszteltebb vagy legjobban kereső szakág, de attól még ez érdekel a leginkább és remélhetőleg elismert szaktekintély lehetek egyszer. Olyan akinek a neve hallatán fellélegeznek a páciensek és családtagjaik. - Hát..gyakran eszik egyedül. Legutóbb is én ültem le hozzá. Egek, mintha sok-sok hónap eltelt volna azóta, pedig talán még egy hónapja sem volt. Dehát az emberrel annyi minden történik. Találkozik új személyekkel, sztripperekkel, hatalmas nyuszikkal, elhagyja az ügyeleti helyét, hogy temetőbe menjen.. - Igazad lehet. Tényleg csak barátkozni akarhatott, én meg szinte rávetettem magam. Szerinted, meg tud majd valaha bocsátani nekem? Éreztem a könnycseppek ezernyi, parányi kis tűszúrását szemeimben. Aaaaannyira félreérthettem szegénynek a helyzetét. Nehéz lehet úgy barátkoznia a nőkkel, hogy egytől-egyig elolvadnak a tekintetétől, a szép ajkaitól, a hangjától... Még én sem tudtam ellenállni, pedig lehetett volna több eszem is. Lehet, ha visszajön..ha visszajön, hogy megkapna az évezred bocsánatkérését és elviszem egy baráti skorpió lakomára. - Hát, muszáj voltam. A kórházban a páciensek nem néztek rám jószemmel. Nem akartam kockáztatni, hogy emiatt "az a rózsaszín hajú, latina" legyek, akiből nem kérnek. Rémálmaim egyike, hogy kudarcot vallok és szegyent hozok a kórházba, aminek a falai között váltam nővé, érdeklődő tiniből. Azt már nem, a St Calire megérdemli, hogy a dolgozói mind kifogástalanok legyenek! - Emlékszel a nevemre. - Egy apró mosolyt villantottam meg mielőtt elkezdtem volna sorolni a rosszabbik tulajdonságaimat. - Nos hihetetlenül későn tudok felkelni, sajnos túl könnyen közel engedek magamhoz embereket, önfejű is vagyok és túl harcias, na meg kotnyeles. Tudnék még lar dolgot felsorolni ugyan, dehát már akkor vegyem el a kedvét Mordusnak attól, hogy velem barátkozzon, mikor még alig beszélgettünk? - Neked Mordi, milyen pozitív és negatív tulajdonságaid vannak? Ne maradjon ki. Valaki aki ennyire őszinte és merész, vajon milyen képet alkotna magáról? Nekem jelenleg nagyon okosnak tűnik, bátornak és segítőkésznek, hogy még haza is kisérne. - Akkor jó, ha éppen indulni készültem. Na de mondd csak..biztos baj, ha utközben valaki megeszik engem? Ahogy dr Salazar oktatta, amit megeszünk, az a részünké válik. Vajon én mit tudnék hozzátenni egy emberhez, aki megevett engem? Lehet hisztisebb lenne onnantól kezdve az átlagtól? Vagy hallaná a hangom, ahogy beszélek hozzá. De biztos fájdalmas lenne, amíg élek, ő meg..vígan fal. Ehjnye. - Utána, annyit fürdünk amennyit csak akarsz. Mordusito..Lo juro! Úgysincsen semmi dolgom, szóval miért ne? Egy kis frissítő fürdő pedig mindig jól jön! Szóval elindulunk a sráccal a sírok között, mikor érzem, hogy süllyedünk és még közli is, hogy megnyilt a föld! Kezeimmel egyből elkezdtem csapkodni a levegőben, mint valami fogyatékos pingvin, hátha megtart minket a levegőben, dehát...nos..nem vált be. Nagynehezen legurultam szegényről a nedves talajra és csak bámultam felfelé. Vajon anyának is ilyen érzés lehetett? A föld kopogott a fejemen, ráhullott a testemre és csak pergett ránk és pergett ránk. Élve fognak minket elásni! - Én..nem akarok még meghalni. Mordus, miért kell nekünk most...? Nem bírtam szépen intézni és visszafogni a zokogást, a sráchoz bújtam és csak sírtam. Még nagyon nem akartam meghalni. Mi lesz így Stavoval meg apával?
▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Csüt. Júl. 01, 2021 10:42 am | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" - Pontosan. Ez a hivatásom. - büszkén biccentem felfelé az állam, hiszen bár nem űrkutatással foglalkozom, mint ahogy azt mindig is tervezgettük Aidennel, de azt hiszem, az ilyen hatalmas tervek vele együtt haltak meg. És bár nem vagyok sem tudós, sem orvos, mégis sokkal több pénzem van a legtöbbjüknél, melyet a két kezemmel kapartam össze. No meg más testrészeimmel. - Nincs itt mikroszkóp. - biztos, ami biztos, odanyúlok a szememhez, de hát ott csak a szemem van, semmi egyéb. - Ez egy faszság, hogy neked nincs olyanod. Már bocs. - az értetlenség tökéletesen tükröződik arcomon. Valóban orbitális nagy hülyeséget beszél ez a lány, vagy a cucc ennyire megakasztja önbizalmának folyóját? Ezen sürgősen segíteni kell. - Attól, mert valaki meleg, és nem tetszel neki, az nem azt jelenti, hogy nincs vonzerőd. Gondolj csak bele fordítva! Tegyük fel, egy kolléganőd a nőkhöz vonzódik, és mondjuk te tetszel neki. Ha téged megkínoznak, halálra vernek, akkor sem tudsz érzéseket táplálni iránta, mivel hetero vagy, és egyáltalán nem tetszik a saját nemed. Hiába szép a kolléganőd, hiába kedves, értelmes... Ő sem veszítené el a vonzerejét attól, mert leszbikusként nem tetszik egy heteronak. Na, érted már? - remélem, hogy felfogta, mert miközben beszéltem, nem sokat gondolkodtam, csak hirtelen kimondtam a szavakat. Viszont így végig gondolva, rohadt nagy életigazságot közöltem! Fú, baszki, mocskosul bölcs vagyok! - Ennek fényében miért nem hiszel inkább nekem? Én itt vagyok, valóságos vagyok, őszintén beszélek, és meleg sem vagyok. Csak biszex, de az nem számít. - ennél többre pedig talán nem is vagyok képes a jelenlegi állapotomhoz mérten. Azért a nagy romantikus udvarlás sosem volt az erősségem, én inkább más oldalról szeretem megközelíteni a nőket, mégpedig a hevességemmel és a vadságommal. Bárki bármit mondjon, erre bizony nagy igényük van a szép cicis lényeknek. - Mégis melyik férfi nem vágná fel a péniszét azért, hogy a te kezeid érinthessék? - természetesen a józan Mordus nem tenne ilyet - bár ki tudja -, a beállt Mordus azonban a leglehetetlenebb őrültségeket képes művelni. Szóval remélhetőleg nem fog ilyesmit kérni tőlem, mert annak bizony fájdalmas vége lenne, s nem éppen csak részemről... - Voltam már a pszichiátrián. Sőt, képzeld... Még a hullaházatokban is! - erre pedig rettentően büszke vagyok, hogy egy ostoba szőke nővérkét sikerült ilyenre rávennem. Azóta is olykor eszembe jut, hogy lehet egy orvos, rezidens, fasz tudja már mi volt, annyira hülye, hogy egy beteget leengedjen oda. Remélem, kibaszták azóta miattam. Baba kisasszony mondjuk nem tűnik ostobának, még cucc hatása alatt sem. - Mit csinál a traumatológus? - kérdezek vissza, mert hát a kórházi kifejezésekkel nem igazán vagyok tisztában. Meg hát nem is érdekelnek, de most már igazán kíváncsi vagyok, hogy ez a lány mit is csinál a kórház falain belül. Jobban tudnék elképzelni neki egy fodrász vagy egy sminkes melót, de ezt is profi szinten, nem pedig úgy, hogy a leggusztustalanabb utcanőnek pingál valamit a képére, amit az ondó úgyis hamar lemos. - Ez az Alejandro lehet csak barátkozni akart, nem gondolod? A melegek szeretik a női társaságot. Én a helyedben megfigyelném, hogy kikkel van körülvéve, és hogy viselkedik. Csak hát ugye, ha jól néz ki a tag, akkor az olyan szegény lányok, mint te, könnyen félreérthetik a barátkozást. Szegényem... Ez biztos most nagyon rossz neked, igaz? - felnyúlok a hátamon lógaszkodó Baba fejéhez, és együttérzően megsimogatom a haját. Rossz lehet egy ilyen szerelmi csalódás, egyszer szívesen megtapasztalnám én is. Vagy nem. - A rózsaszín haj rohadtul menő és egyedi. Nem is értem, miért váltál meg tőle... Mármint ez a mostani is jó, de azért bakker, egy rózsaszín az rózsaszín! - az utolsó szavam valamiért üvöltve közlöm, mintha egy pillanatra elvesztettem volna a kontrollt a hangerőm felett, aztán persze újra visszatér a normál állapot. Sikerült is elképzelnem rózsaszín hajjal, és hát hú... Azért az ütne rendesen! - Te aztán nagyon különleges lány vagy, Estefania Aida Garcia! És még ezernyi jó tulajdonságod is van. - baszki, emlékszek a nevére! Nagy tapsot Mordusnak! - Na és mik a rosszak? Legalább ötöt kérnék. - teljes figyelemmel hallgatom, ahogy beszél, s maximálisan ráfüggök a szavaira. Hála égnek, hogy ilyen jól választottam, és nem egy olyan komoly fapinát sikerült találnom, mint akivel múltkor összeakadtam a kórházban éjjel. Azért akadnak izgalmas emberek is ott, mint ez a Babalány! - Igen, páciens vagyok. De nyugi, én nem szöktem meg, te pedig szerintem eleve haza indultál. Amikor kijöttem a kórházból, úgy láttam, hogy már pakolsz össze. Szóval majd hazakísérlek, nehogy valaki megegyen útközben. Mit szólsz? - remélhetőleg azt már nem fogom elárulni neki, hogy miattam van ilyen kellemes állapotban, de hát még ez is kicsúszhat a számon a nagy őszinteségi rohamomban. Ezt azonban igyekszek elkerülni, bár amikor jobban összeszorít a lábaival, akkor úgy érzem egy pillanatra, hogy bármit bevallanék neki. - Jó, de utána fürdünk! - balra fordítom fejem végül a tótól, s arra is indulok meg a leányzóval a hátamon. Én személy szerint nem sokat látok a sírokból a kövezett útról, úgyhogy egy ponton behatolok közéjük, s a földet taposva haladok tovább. Egy ideig legalábbis, hiszen nem sokkal ezután a lábam fura módon elkezd csúszni lefelé. - Baszki, megnyílt a föld! - kiáltom el magam, de már esélyem sincs visszafordulni, hiszen a sírgödör fala beomlik, én meg Babával a hátamon, pofával előre landolok az alján. A föld nedves, nyirkos és hűvös, és őszintén nem tudom, hova kerültünk. - Csodaországban vagyunk? - kérdem halálosan komolyan, miközben a nyelvemmel kikotrok egy földdarabot a számból.
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Pént. Jún. 25, 2021 4:01 pm | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." Hatalmas szemekkel figyeltem Mordust, ahogy áradozik a táncról, mintha egy folyó lenne, merthát a folyó is csak úgy áradni szokott. Mindenesetre tetszett a szenvedélye, az elszántsága, az imádat ami sugárzik belőle. Én is így szeretnék beszélni egyszer a munkámról, még tíz év múlva is. - Akkor ez neked, végülis a...a hivatásod? Érzem a bőrt ráncolodni, ahogy koncentráltan, a lehető legmegfelelőbb szót próbáltam találni. Legyen az bármilyen szakma, ami ennyire lefoglalja és szererettel tölti el azt aki végzi, az igenis egy hivatás. Egy életút. Maximálisan támogatni akartam benne. Mint egy régi, jó barátot vagy Stavot a tűzoltói munkakörrel. Pedig, hogy féltem őt is, mindig. - Hm? Csak azért mert..- Itt egyből sikerült is megálljt parancsolnia a szavaimnak, miközben figyeltem, hogy nyomkodja az izmot a karomon, próbáltam emlekezni, hogy az melyik izom is konkréten. Musculus triseps brachialis, vagyis emberi nyelven aaaaa...nem tudom. Mit is akartam mondani? Na mindegy. - Vonzerő? Hoool? Nagyító vagy mikoroszk...mikor..mikroszkóp van a szemeid helyén? Pff, kiengedtem eféleképpen a levegőt az ajkaim közül. Milyen vonzerő? Nekem ugyan, olyanom nincs. Ha fejbevágnának vele sem. Mióta is nincs? - Azt elvesztettem valahol a levegőben, úton Brisbane városában. Erről lehet szó. Összeszűkítettem a szemeimet és gyanakvóan tekintettem oldalra, mint aki nagyon is forrónyomon halad egy rejtély megoldásában. Másról nem lehet szó, a reptéren még vonzónak éreztem magam. Aztán jött az a turbulencia és szegény Alejandronak be kellett magát préselnie a mosdóba, hogy segítsen rajtam. Egész idáig fel se tűnt, hogy leégettem magam. Nem csoda, hogy nem kíván az, akit én igen. Egy kis időre azonban felejteni kéne és Mordus tökéletes alanynak tűnik, ahogy az ajkaim közül kiszökik egy kacaj a hajlongására. - P...péniszekkel? N..nem, én. Várj, te felvágnád a péniszed, hogy megvizsgáljam? Azta... Csodálkozásom felvaltotta egy hangos nevetés mi még egy könnycseppet is kipréselt a szemem sarkán. - De ha minden igaz, traumatológus leszek. Viszont neked azzal a sürgősségire kéne menned. Ott a medikusok is biztos a csodájára fognak járni, csak nem áruld el, hogy szandékosan tetted. Még a pszichiátrián kötnél ki. Huh na várjunk, un momento. A neve kapcsán elkezdett valami derengedni. Meg az arca is. Áh, biztos a plakát miatt! Elvégre ő most az egyetlen biztos pont a forgó, ringispírben. A világom egy ilyen forgó izé lett. - Pf..biztos, hogy nem. Azt hiszem van barátnője. Oh, van barátnője...Capriona..Cabrio. Catriona, az asszisztense. Legalább is mindenki ezt mondja. Lehet, nem is voltam Alejandroval randin csak valami...sajnálat ebéden? Oh, már megint túllendülök a ló másik oldalára a személyes dolgaim kitárgyalásával, de Mordi átlendítette rajtam a karját és megéreztem, hogy rábízhatom a titkaimat. - Én a férfiakat szeretem, illetve egy buliban majdnem smaciztam egy csajjal, mert akkor jó ötletnek tűnt. De attól még teljesen a férfiak vonzanak. Mit gon..Papi ruha? Reverenda meg minden? Oooo. Lo siento padre. A spanyol még oly szinten nem halt ki a nyelvem ritmusából, hogy akár egy mexikói szappanoperában is megállná a helyét. - Nekem meg volt rózsaszínű a hajam, még az egyetemen és van olyan hajráfom, amin cicafülek vannak. Természetesen jól elsuvasztva. Senki sem tudja, de az atyának megvallom. Tudom, tudom gyerekes meg egyéb infantilizáló jelzők, de szerintem nagyon cuki és nekem gyengéim a cuki dolgok. Ha titokban kell ezt egy életre tartanom, akkor is. Hogy nézne ki, Dr Garcia, a traumatológus, aki otthon egy olyan hajráffal fogja vissza hajzuhatagá, amin cicafülek vannak? - Ötöt kapásból? Senkiről nem tudnék hirtelen ennyit felsorolni. - Államat megtapogatom az ujjammal, amíg gondolkozok. - Kitartó vagyok, próbálok általában pozitív lenni. Tudok főzni! Ez nem lesz jó.. Tényleg. Milyen kimondott jó tulajdonságaim vannak? Ki tudna szeretni, amíg én magam sem vagyok tisztában az előnyeimmel? Ha azt mondom, hogy kedves azt más palimadárnak fordíthatja le. Ejnye. - Mennyinél is járok? Mint látod, a matek nem erősségem. Óh, őszinte vagyok ez csak jó, nem? Meg közvetlen és barátságos. Büszkén mosolyogtam rá, csípőre tett kézzel. Végül csak összehoztam, nemigaz? Egyelőre legyen elég ennyi belőlem, mert ha az agyamat túlerőltetem sem fogok tudni többet mondani. - Várjunk, ez igaz de akkor...TE is bent voltál! Uramatyám. Megszöktem egy beteggel? Biztos, hogy nem kolléga, ahhoz túl fiatal. Miért szöktem meg egyáltalán? Dios mio, a fejemet fogják venni! - Tulajdonképpen jó is, hogy temetőbe megyünk, legalább megspórolom az utat, ha kinyírnak a kórházban, amiért leléptem. Ha már ezt hozta a sorsom és meg kell halnom, akkor legalább stílusosan távolodjak a kórháztól a temető felé. Mordus hátán cipelve. - Jó, jó lehet róla szó de most..fel! Ha már könnyebbé tette a helyzetem és behajlította a térdeit, hogy meg tudjam mászni, akkor nem is haboztam. Amilyen biztosan csak tudtam, megtartottam magam a lábaimmal és kezemmel. - Igenis! - Legalább is azt hittem, mert felszólításra még tudtam ezt fokozni és úgy kapaszkodtam a sztripperbe mont egy koala. Azok is de cukik. - Nem ez lenne az első nekem. Egyszer, még mexikóban úgy mentem el úszni egy közeli tóban, hogy nem tudtam, nemrég belefulladt valaki és még nem szedték ki a hulláját. Ott ugyanis nem volt a közelben erre szakosodott csapat. Nagyom sepregetett is mindenféle gyógynövennyel, hogy ne tapadjon rám a szelleme. Ehhez. - A tóra néztem szúrósan, probálva a mélyére látni és eldönteni, hogy mennyi holttest lehet az alján. -...Ehhez a világ összes gyógynövénye és szenteltvize nem lenne elég, de ha ennyire szeretnéd, akkor menjünk, nekem már úgy is mindegy. A munkámnak és karrieremnek valószínűleg lőttek, egy csődtömeg vagyok és meleg a férfi, akivel annyira..annyira természetesen jött minden, mintha úgy kellett volna lennie, hogy egymásra találjunk. Hát szemlátomást ez nem Alejandro Salazar sorsa. - Hm? Menjünk addig, amíg nem találunk egy olyan sírt, ami olyasvalakinek a nyughelye, akinek ugyanaz volt a neve mint a tiéd vagy az enyém. Megrántottam a vállam, ha már eltevedtünk nem mindegy? Legalább beszélgetünk egy névtesóval. Már mennyi esély van arra, hogy Mordus vagy Estefania lesz valamelyik sírkőre vésve? Ahogy megindult, mintha láttam volna valamit, megugrottam Mordus hátán és egyszer csak, mintha süllyedni kezdett volna a talaj.
▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Kedd Jún. 22, 2021 6:06 pm | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" - Tudod, hogy miért imádnak érte? Azért, mert ez nem csak tánc. Nem egyszerűen ritmusra mozdul a testem, és nem csak elkápráztatni akarom az embereket. Nekem ez jelenti az életet, a szívem és a lelkem benne van, engem a tánc mentett meg mindentől. Érezted már azt egy bizonyos dologgal kapcsolatosan, hogy igen, ez az én utam, ezt kell csinálnom, erre születtem? Hogy amikor belevágsz, egyszerűen minden porcikád üvölt azért, hogy még csináld, még csináld, soha ne hagyd abba? - olyan átéléssel mondom, mintha egy konkrét személy imádatáról beszélnék. A felszín alatt talán így is van. Lehet, hogy furcsán hangzik, de Aiden emléke minden egyes mozdulatomban ott van, s úgy érzem néha, mintha ő lendítené a karom, ő mozdítaná a lábam, vagy éppen ő mosolyogna helyettem. Igazán furcsa ez az euforikus állapot, amikor kivétel nélkül a halott ikertestvéremről szól minden. Hiába halt meg, ő az életem része marad addig, amíg meg nem halok. S tessék, még drog hatása alatt sem tudok elszakadni, valahogy mindig beférkőzik a gondolataimba. - Sosem próbáltad még a rúdtáncot? Pedig aztán neked megvan hozzá az alakod, na meg egyáltalán nem tűnsz gyengének, aki ne tudná megtartani magát. - s csak hogy ezt bizonyítsam magamnak, még odanyúlok a karjához is, hogy ujjaimmal kitapogassam az apró izmokat a bőre alatt. - Ha valakinek van hozzá tehetsége, kurva sokat lehet vele keresni. Sosem agyaltál még azon, hogy a belőled áradó durva vonzerővel keress pénzt? Lényegében ettől nem leszel kurva, csak kihasználod az adottságaid. - ilyenkor megesik, hogy millió ötlet jut eszembe mindennel kapcsolatosan, és hát meg kell hagyni, ez a lány egy igazán különleges és egzotikus szépség, az ő bugyijába még én is csúsztatnék egy maréknyi pénzt a fogammal. Nem véletlenül döntöttem úgy, hogy ma ő fog szórakoztatni. Ocsmány emberekkel nem vagyok hajlandó magam körbevenni. Egy ilyen külsőt pedig, mint az övé, olyan kár elpazarolni, és hagyni, hogy az idő megegye a sejtjeit! - Baba? Baba. Jó, ez jó. Akkor mától legyen a neved, Baba kisasszony! - hajolok meg előtte színpadiasan, hiszen ennél tökéletesebb nevet keresve sem találhattam volna. No, meg valahogy szólítanom kell, és a rendes nevét még ha ötször elmondaná, akkor sem emlékeznék rá. Még a nyelvem is eltörik ezek a spanyol nevek. - Szóval akkor péniszekkel foglalkozol a kórházban? Ez kibaszott menő, úristen baszki! Na figyelj... Tegyük fel, hogy feláll eléggé durván. És mondjuk megvágom egy késsel véletlenül… Akkor mehetek hozzád a kórházba? Vagy hogy a faszba lehet bejutni hozzád? Mármint hogy csak hozzád. Azért nem vágnám meg a farkam, hogy valami vén szar fogdossa meg nézegesse. - teljesen biztosan alaposan félreértettem, de egy gondolatmenetnek igazán tökéletes volt! És ha még igaz is... Akkor kurva élet, hogy törzsvendég leszek nála! - Hogy lehet egy nőre nem nőként tekinteni? Te figyelj. Én rájöttem, hogy mi van. Jól figyelj, mert olyat mondok, amitől megváltozik az életed. - át is karolom ennek örömére a vállai felett, mintha ismét egy világokat megrengető titkot árulnék el neki. Persze, csak ha hagyja, és nem söpri le magáról a kezem, miközben magunk mögött hagyjuk a kórházat, és megindulunk a tó felé. - Arra nem gondoltál még, hogy ez az illető meleg? És azért nem lép feléd, mert a férfiakhoz vonzódik valójában? Mármint érted, csak rád kell nézni. Ki az a barom, aki nem ragadja meg a lehetőséget, főleg akkor, ha még te is jelét adod annak, hogy tetszik neked a másik? Lehet, hogy titkon ő is farkakat szereti, mint mi. Mármint én nem csak azokat, egy finom édes puncinak sem tudok ellenállni. Tudod, én két kapura játszok, elég durván szabadelvű vagyok. Na és te? Itt az idő, hogy bevalld a bűneid, gyermekem! - mélyebb apostoli hangra váltok. - Baszki, nekem amúgy van egy durva papi ruhám. Néha felhúzom. Kurva jól néz ki. - jegyzem meg csak úgy mellékesen. Millió fasza ruha lapul nálam, hiszen imádom a szerepjátékot, márpedig nem csak a színpadon... Egy mocskos pap bőrébe kifejezetten szeretek bújni, aki megrontja a fiatalokat. Még Dalila is elismerte, hogy milyen jól nézek ki benne, és ettől még inkább imádom azt a ruhát! - Visszatérve a csillagjegyekre. Ha téged választalak magamnak, akkor mindent tudnom kell rólad. Úgyhogy foglald össze kérlek pár mondatban, hogy mit is kell tudni Baba kisasszonyról. Kezdetben például szedj össze nekem öt jó tulajdonságot, ami rád jellemző. Nekem eléggé kevés van ezekből, úgyhogy rohadt jó lesz, ha kapok egy kis pozitív töltetet tőled. És igen, van egy tó a temető mellett. - mert hogy erre közben elfelejtettem válaszolni. Azért a csillagjegyes téma mégiscsak izgalmasabb, főleg ilyen kellemesen bódult állapotban! - Biztos, hogy ott dolgozol. Láttalak a nővérpult mögött, mikor kijöttem. Gondolom idegeneket nem engednek be azért oda, bár egy őrt sem láttam. - elengedem őt ekkor, és a csillagos eget bámulva menetelés közben pörgök párat a tengelyem körül, mintha én lennék maga a Föld. Vagy inkább a Nap, hogy körülöttem forogjon minden? A Babától való távolság azonban most egyáltalán nem opció. Ettől a szertől két ember annyira durván egymásra tud kattanni – nem kell egyből rosszra gondolni -, hogy fizikai fájdalmat is okozhat a másik távolléte. Mint most nálam! Egyértelmű hát, hogy hagyom, hogy közelebb húzzon magához, s még derekát is átkarolom, csak hogy közelebb érezzem magamhoz finom parfüm illatát, melybe szívesen beleharapnék. - Még szép, hogy viszlek! De csak ha utána te is megpróbálsz felemelni. Olyan jó a nőknek, mindig cipelik őket! - az akaratomból egyáltalán nem engedek, ennyit minimum megérdemlek, hogy legalább megpróbáljon felemelni! Egyelőre azonban én hajlítom be térdeimet, hogy fel tudjon mászni a hátamra a pehely súlyával, aztán combjai alá fogok, és már folytathatjuk is az utat a parkon át. Egészen kényelmes így, olyan, mintha Baba kisasszony teljesen súlytalan lenne. Így haladunk el egészen a temető bejáratáig, melynek már most érzem, hogy igazán különleges hívogató aurája van. - Én a helyedben jobban szorítanám magam, nehogy leess. - mert hát nem egyszerűen kényelmes, hogy így csimpaszkodik rajtam, hanem egészen bizsergető érzés, ahogy mindenével átfogja a testem. Szorítson csak jobban! - Miért ne akarnál hullákban úszni? Lehet, hogy tök fasza érzés lenne, és hát... Ki mondhatja el magáról, hogy hullák között úszkál? Ugye, hogy senki! Te és én lennénk az elsők, akik ezt megtapasztalnák, lehet, hogy rohadtul élveznénk! Naaa, kérlek, menjünk bele! Maradhatsz a hátamon! Örökre is akár! - a kaput belököm magunk előtt, s beljebb hatolok a sötétség mélyére, ahova már az utcai lámpák fénye alig ér el. A szemünk szerencsére hamar megszokhatja, de még a hold sápatag fénye és a csillagos ég is a mi oldalunkon áll. - Hátborzongató ez a hely. De jó értelemben. Na, innen merre tovább? Fogalmam sincs, hol vagyunk, igazából eltévedtem. - megállok a repedezett, vékony betonút egy kereszteződésében, és tanácstalanul forgok jobbra és balra. Talán még Aidennel is találkoznánk itt... Talán ott vár a tóban... Úristen, ennél tökéletesebb napom már régen volt!
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Szer. Jún. 16, 2021 10:31 pm | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." Furcsa világban élünk, ha már óriási nyuszik állják a tisztesseges emberek útját. Mégis ki ő? A kórház védőszentje lenne? Lehet, hogy St Claire egy hatalmas nyúl volt? Döbbenet! Azon kaptam magam, hogy erősen hunyorítok rá, próbálva szuggerálni, hogy eltűnjön bármilyen cuki is. Illetve, cukinak tűnik. Mégis milyen lény eszi meg az agyad? Lehet, hagynom kéne neki, hogy az agyamat is megegye, hogy ne is gondoljak Androra. Meg a szívemet is, hogy érzéseim se legyenek. Lehet, ennek a szegény srácnak is hagynia kéne, hogy ne legyen szomorú, amiért utálják a tánc miatt. Nem is akármilyen tánc miatt. Azt, hogy "Chippendale" úgy mondta ki mintha titok lenne, libabőrt varázsolva a bőrömre mégis a hatalmas plakátra mutatott, ami jelzi, hogy ez nem is akkora titok. Most tikolózunk vagy nem? Mi történik? - Utálni? Hát debez tök menő. Nem mindenki kepes ám, vonzóan táncolni, téged meg ezek szerint rengetegen imádnak érte. Én magam is, mint latina, imádok táncolni mindenféle ritmusra ésssss lehet, félreértette, hogy imádok tancolni. - Nem úgy szeretek tancolno, hanem csak általában. Egyébként a rúdtánc nagyon vagány, van egy ismerősöm, aki nyomatja is bár azt hiszem, csak sportszerűen. Egy biztos, ez a fekete hajú pasi nem fukarkodik a trágar szavak használatával. Ha bent lennénk az épülteben, rászólnék, de így a falakon kívül úgy beszél, ahogy akar. - Máshogy? Szólíts akkor úgy, hogy... Baba. Igen, az azt hiszem, megfelelő lesz. A baba szó aranyos és könnyebb mint az Estefania. Oh, mondhattam volna, hogy Steffi...vagy mondtam? A Steffi is egy baba, jobb nem jutott eszembe? - Tudományosan én is értek hozzá. Ezt büszkén énekelgetve mondtam, hiszen csak befejeztem az orvosit, ha nem is ez a szakterületem, azért tudok róla egyet s mást. Várjunk, tényleg elgondolkoztam egy pillanatra, hogy inkább perverz módon mutassa meg? Uramatyám. Hát, inkább mint az óriásnyúlpénisz. - Nem tudom, hogy mocskos-e de azért nem patkány. Nem tehet róla, hogy nem tekint rám úgy mint egy nőre. Lehet azért mert tanított egy időben, de nekem már akkor is tetszett, csakhát...mindegy. Kedves volt velem elvitt kajálni, mert megbeszéltük, aztán fogta magát és eltűnt. Miután, hát én csókoltam meg.. Rávetettem magam, mint most Mordusra, csak máshogy. A végeredmény ugyanaz volt, forgott velem a világ. Most mégis nevetésben törtem ki meg...közben sírtam is. Lehet gáz vagyok? Dr Salazarhoz nem egy ilyen roncs való, aki el sem tudja dönteni magáról, hogy éppen vidám vagy szomorú. Meg akartam fulladni a könnyeimben, aztán vagy közben, vagy helyett..úszni benne mint Alice. Ő egy vagány kiscsaj volt, kicsit úgy is érzem magam néha Ausztráliában meg most is, mint ő. Ha már úszni, akkor kéne egy tó, ami nem sós. - Van a közelben tó? Az jól hangzik! Kit érdekel, hogy koszos- e vagy sem, amig nem valami radioaktív szennyek vannak benne? Nem lenne jó, ha ebből a haszontalan ketyegőből kettő is lenne és duplán fájna. Miután letett a pörgésből kiterült és mélázott felfelé. Reméltem, hogy nem folyt ki az agya a fülein keresztül. Áh nem, tök okosokat mondott. - Én a csillagjegyed? Jó szerencsétlenül fogsz járni, de örömmel. Eltakartam az ajkaimat abkezemmel amíg kuncogtam. Ki lehetne szerencsés egy ilyen csillagjeggyel? Meglepten, de türelmesen vártam, hogy felmásszon rajtam a fiatalember. Olyan erősnek éreztem magam hirtelen. Mint egy igazi...majonéz, amit házilag készitesz, a házi tortillához...Na jó ezt a temát is hagyjuk. Elindultam az oldalán az irányba, akit mutatott. - Hát én..azt hiszem, hogy olvasgattam. Vegignéztem magamon. Egyértelműen kórházi egyenruha volt rajtam. - Szerinted is a kórházban dolgozok? Megvártam, hogy ő is eldöntse a dolgot, dehág kedvem visszamenni nem lett volna és kin tudnék ÉN segíteni? Én! Az út közben valahogy faradtnak éreztem magam és csüggedtnek és Mordus olyan meleg volt. Belekaroltam, hogy lehúzzam és ezzel közelebb legyen a füle és bele tudjak súgni. - Viszel a hátadon? Kéééérlek. A szemeimet nagyra nyitottam, mint az a verekedős macska a Shrekben. Hátha megsajnál és felvesz, ha igen akkor a hátán, a nyakát átkarolva utazok el a tóig, aminek a látvanyától máris jobb kedvem lett. - Áh, ez itt egy temető? A világ leghívogatóbb tava mellett? Mi van ha tele van hullákkal? Mordus..nem akarok hullákban úszni Kirázott a hideg és erősebben öleltem a karjaimmal és lábaimmal is.
▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Csüt. Jún. 10, 2021 12:07 pm | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" Igazán különleges dolgokat képesek felszabadítani a szerek a tudat mélyéről, s mindig kíváncsian figyelem azokat az embereket, akik ilyenkor körülöttem vannak, ugyanis az én mocskos elmémből már sok mindent láttam felszivárogni, na de egy tisztességes orvoséból? Aki esküt tett a világ és az emberek előtt? Aki egy példakép mindenki számára, a jó megtestesítője? Az ilyenek még inkább érdekesek, mennyi mindent képesek magukba fojtani a társadalom elől, s nekem most megadatott a kegy, hogy kapjak egy kis betekintést az egyikük elméjébe. Amikor megjelenik a lány, onnantól kezdve le sem veszem róla tág pupillákkal tarkított szemeimet, s úgy figyelem őt, mintha az életem múlna rajta. Ki tudja? Kezdetnek egy hatalmas nyulat képzel maga elé, ami még csak a felszín kapargatása, de én tudom, hogy ott több is van! Úgyhogy most ez lett az életcélom, hogy előhozzam. - Igen, de én nem úgy táncolok, mint az emberek a buliban. - közelebb hajolok hozzá, elseprem a haját a fülétől, s úgy súgok bele, mintha egy világokat megrengető titkot árulnék el neki. Holott híres vagyok, sokan tudják, hogy mégis ki a franc az a Mordus Andersson. - Chippendale vagyok. Nézd! - mutatok a távolba egy plakát felé, amit megvilágítanak az utcai lámpák, s amivel pontosan szemben van az én szobám a kórházban. Nem túl nagy a plakát, de azért ki lehet venni, hogy a srácok között én is ott virítok egy igazán szadista bőrszerkóban. - Szóval, még mindig nem hiszel egy ócska ribancnak, ugye? Eléggé fájna, főleg, hogy mindenki utál. Pedig amúgy én kedves vagyok, csak hát ilyenek az emberek, ok nélküli gyűlölet, az megy mindenkinek... - lemondóan, búsan, ábrándosan nézek a messzeségbe, tengerkék íriszeim pedig fátyolosan világítanak a félhomályban. Mintha egy kibaszott romantikus filmben lennénk! Talán ott is vagyunk? - Sztriptíztáncos vagy akkor? Azt hittem, hogy itt dolgozol a kórházban. Ez elég menő, kislány, azta! - pillantok végig rajta elismerően nagyokat füttyentve. - Akkor mutass nekem pár trükköt! Néha én is felpattanok a rúdra. Itt Sydneyben is van egy sztriptízbár, néha ott is felléptem, csak hát ugye a nőkre jobban kíváncsiak, de szokott lenni férfi nap is! Bár akkor is sok férfi van. Tudod, mennyi buzi van a városban? Aztakurva! - azt hiszem, kezdünk megint elkanyarodni a témától, úgyhogy hátra arc! A nevét próbálom elismételni, de olyan hosszú és végtelennek tűnő ez a betűkavalkád, hogy a nyelvem látványosan megbotlik a fogaimban. - Mi lenne, ha nem a neveden szólítanálak, hanem mondjuk máshogy? Válassz. - ha kell, akkor még Eperkének is hívhatom, esetleg Májnak. Máj. Ez egy egész jó név lenne! - És szeretnél látni egyet? Mert én megmutathatom a sajátom. Mármint nem perverz, szatír módon, hanem olyan tudományosan. Szakmailag. Hátsó szándék nélkül. Nehogy elfelejtsd. Érted. - kéklő szemeim is ártatlanul nagyra nyílnak, mint aki az évszázad lehetőségét ajánlotta most fel. Na, azért ilyen kegyben nem részesítek ám mindenkit! - Na álljunk csak meg! Téged is lapátra tettek? Ki volt az a mocskos patkány? - kérdem még a lépcső tetején, s csak azután lépegetek lejjebb kissé inogva. Enyhén bizsereg körülöttem minden, s érzem, hogy az agyamban is egy kellemes nyomás alakul ki, ami egészen jól ellazít. Késztetést is érzek magamban arra, hogy Máj kisasszonyt cipeljem, így mikor felém repül, mint egy kecses albatrosz, ahelyett, hogy egyszerűen csak elkapnám, magamhoz húzom szorosan, és elkezdek vele forogni. - Úszniii? Tudok egy jó mocskos tavat! Innen nem messze! - szinte kiáltom forgás közben, s mikor megállok vele és elengedem, akkor egész egyszerűen kiterülök a földön a szédüléstől. A csillagos ég forog velem, s hirtelen az apró kis fénypontokból összeáll a lány arca. - Azt a kurva! Ha most nem állsz felettem, akkor... Akkor... Baszki, egy csillagkép lettél! Ha újra fogok születni, akkor te leszel a csillagjegyem. Mit szólsz? - négykézlábra tornázom magam, és ha Steffi épp mellettem van, akkor úgy kapaszkodok bele, mintha egy hegység lenne, s épp olyan szenvedve mászok is fel rajta. - Egy perc, mindjárt felérek. - közlöm lentről, s a szenvedés akkor el is tűnik, mikor már tökéletesen állok a lábaimon. Kezem egy irányba emelem, mégpedig egy park felé, melyen áthaladva majd, no meg még pár utcán, el is érhetünk a tóhoz. Vagy a temetőhöz? Tó, temető. Végül is mindegy, nem? - Mit is csináltál te akkor a kórházban most ilyenkor? Nem fognak keresni, ugye? - hirtelen percekre kitisztuló aggyal kérdezem tőle a világ legfontosabb kérdését, ha sikerült elindulnunk.
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Szer. Jún. 09, 2021 6:51 am | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." A lépcső korlátjába támaszkodva próbáltam megtalálni az egyensúlyom és figyelni a srácra, hogy el ne hagyja a figyelmem a válasza a kérdésemre. Eléggé nyugtalanító volt az a méretes tapsifüles. Nem is értettem, hogy mégis mit kereshet kint éjnek évadján. Nem féltik a szülei? Babanyuszi ő egyáltalán? - Hát eléggé hatalmas. Nem látja? Nem szúrja ki a szemét? Hiszen akkora mint egy ház. Felállt a fekete hajú, sokkal gyorsabban, mint ahogyan én azt képes lettem volna felfogni, így csak lassú pislogásaimmal találkozott, ólomsúlyú szemhéjaim miatt. Olyan gyorsan hadovált, mintha felelt volna órán és attól tartana, hogy egyébként faszságot beszél. - Na de Steffi! - Valaki rámszólt hangosan a trágár szó miatt...Jaaaaah? Hogy az én voltam? Lehet, hogy a nyúl máris neki kezdett a lakomának és az agyamat ragcsálja? Szitne éreztem a fogait a tekervények közt. A srác pedig tovább csipogott és csipogott, csak annyival tudtam jelezni neki, hogy igyekszek figyelni, hogy néha odaböktem valamit. Pl: -Fúj, belém ne..Mordus? ...és " A tánc az menő, nem leszel tőle ócska ribanc, én is imádok tánocolni, majd táncolhatunk együtt. Itt már igyekeztem kedvesen és bátorítóan mosolyogni és rákacsintani, de abból egy kaméleonszerű pislogás lett. Hagyjuk is egyelőre az ilyen bonyolult, kifinomult koordinációt igénylő mozdulatokat. - Steffi...Igazából Estefania Aida Garcia, de hagyjuk mert úgy is mindenki Steffinek nevez.. Legyintettem a kezemmel a levegőben, amolyan "nemszámít" módon. - Ember nagyságú nyúlpénisz? Sima emberit sem láttam hónapok óta, szóval siessünk. Kezdtem összeszedni magam, tényleg elmúlt az émelygés is meg a föld sem mozgott velem, vagy körülöttem. Nem mintha eleve körülöttem forogna a világ. Ezt egyes sebészek is tökéletesen a tudtomra hozták. Egy bizonyos sebész, Alejandro. Dehát miért csodálkozok? Jobbnál-jobb nők befekszenek a kései alá. Én meg csak egy mezei fruska vagyok szószerint, aki csak szeretne orvos lenni. - Menjünk és..hagyjuk hátra azokat, akik lapátra tettek minket. Hirtelen jó ötletnek tűnt ugrani.- Háttt, akkor kapj is el! Vártam egy kicsit hogy felkészüljön és ugrottam, teljesen megbízva az idegenben a lépcső alján, remelve azért, hogy el tud kapni. Végülis ugyanaz volt a végeredmény, a srác hatalmas kék szemeibe néztem, az én könnyes, zöld szemeimmel és átöleltem. - Menjünk úszni Mordíto. ▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Kedd Jún. 08, 2021 9:03 pm | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" Olyan kellemetlen és rideg szó az, hogy drog... Pedig amilyen csodát képes művelni a tudattal, az oly mérhetetlenül tökéletesen kifürkészhetetlen, hogy teljesen érthető, ha tiltják őket. Ha az ember boldog, jó a hangulata, és nem emészti fel a depresszió és letargia átka, akkor már nem is annyira irányítható, már nem sodródik olyan könnyen az árral, hanem ő maga a hatalmas zubogó folyam! Persze, a függőket ne vegyük ide. Én nem vagyok függő. Egyszerűen csak szeretek az elmém más dimenzióiba elutazni, le a mocsokba és fel a tündérvilágba, és szeretem, ha ebben mások is partnerek. A drog sokkal jobb társaságban, s az emésztő unalom engem bizony meggondolatlan cselekedetekre ösztönöz, különösen azért, mert unalmamban elálmosodok, s ha jönnek az álmok... Azok sosem végződnek jól. A mai áldozatomat egyáltalán nem ismerem. Talán láttam már párszor őt a folyosókon, mikor nyughatatlan napjaimat itt töltöttem, de még sohasem volt szerencsém ahhoz, hogy beszéljünk is. Sem álmomban, sem pedig ébren. Tudom jól, hogy valójában lecsukhatnának ezért a kis tettemért, de hát nem az a célom ezzel a lánykával, hogy behurcoljam őt az első autóba és halálra dugjam. Illetve hurcolni nem is. Meg halálra sem. Mikor kissé akadozott léptek közelednek felém lefelé a lépcsőn, akkor eresztem ki jól hallható mélyen zengő, búskomorságtól terhes sóhajomat, mely szerencsére elér a lány füléig. - Hatalmas nyúl? - pislogok magam elé bambán. Baszki. Azt hiszem, kicsit többet kapott a kelleténél, ha már most képzelődik... Helyes! - Ó, jaj, jaj! - állok fel a földről gondterhelten, és egész egyszerűen megfogom a kezét. Tudniillik, amikor be vagyok állva, olyan szinten szakad ki belőlem a spontán faszság, hogy már lassan könyvet írhatnék ebből. Ezért is húzom őt közelebb magamhoz, mintha egy hős lovag lennék, aki épp meg akarja védeni a királylányt egy sárkánytól. - Ne figyelj rá... Minél tovább nézed, annál inkább behatol az agyadba. És tudod, hogy mit tesznek a nyulak az agyaddal? Megeszik. Úgy bizony. Megeszik. - bólogatok hevesen, mikor visszafordulok a lány felé teljesen. - Szerintem kinézte magának ezt a kórházat. Jobb lenne, ha egy kicsit lelépnénk, mielőtt belénk rakja a kölykeit. Eléggé undorító lenne, nem? Amúgy Mordus vagyok. Remélem, ismersz legalább egy kicsit, mert amúgy eléggé szar, amikor mindenkinek el kell mesélnem, hogy mit is csinálok pontosan, mert hát az emberek tele vannak előítélettel, és azért, mert táncolok, azt hiszik, hogy valami ócska ribanc vagyok. Szóval ezért volt a sóhaj. Azt hiszem. - a nyelvem úgy pörög, mint egy versenyautó, s nem is igazán tudom, hogy a nyulaktól hogy keveredtem ide, de nem is számít. Nyújtom kezem felé, mert hát így illik, vagy mi. - És téged hogy hívnak? Láttalak már a kórházban. Vagy nem téged? De akkor kit láttam? - tekintetem ijedten emelem a félhomályba burkolt bejárati ajtó felé. - Jobb lesz, ha indulunk. Figyelnek minket. Velem jössz, ugye? Vagy talán a nyulak rabszolgája szeretnél lenni? Kérlek, mondd, hogy nem. Az állatpornót nem igazán szeretem, és egy emberméretű nyúlpéniszt nem mondanék izgatónak. És te? Mit gondolsz a nyulak péniszéről? - amúgy teljesen magamnál vagyok. Komolyan. Szerintem minden részletre fogok emlékezni, csak egy egészen kicsit ferdül el a valóság, és öntöm a világra az idióta gondolataimat. - Na jössz akkor sétálni? Olyan unalmas ez az este. Tudod, a barátnőm... Csak úgy kidobott. - most már nem is a bunkó emberek, meg az ijesztő nyulak a probléma? - Azt mondta, hogy egy seggfej vagyok. Szerinted seggfej vagyok? Szarul nézek ki? Olyan vagyok, mint egy szemét, amit csak úgy kihajítasz a kukába? Ha igen, akkor kérlek gyűrj össze és bassz ki. Gyerünk. Gyűrj meg! - az alsó lépcsőfokon kihúzom magam, felemelem a fejem méltóságteljesen, lehunyom szemeim és várom, hogy... Hogy... Hát... Összegyűrjön? - Vagy ugorj, és elkaplak. - igen, még mindig csukott szemmel!
▽ |
| | |
Steffi Aida Garcia Rezidens Something about me : ConfusedHozzászólások száma : 135Play by : Ana de ArmasJoin date : 2020. Aug. 29.Age : 30∆•∆ : Tartózkodási hely : SydneyFoglalkozás : Rezidens∆•∆ :
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus Hétf. Jún. 07, 2021 6:56 pm | |
| Mordus & Steffi "All the best people are crazy." Azt mondják, hogy modern világban élünk, ahol ha egy férfi nem kezdeményez, akkor a nőnek kell megtennie helyette. Ez szerintem egyénektől függ. Ha egy bátrabb nőnek megtetszik egy visszahúzódóbb, félénk férfi, akkor teljesen érthető, hogy lépnie kell. Alejandro viszont a gyengéd érintéseivel, az őszinte szavaival, a nem mindennapi meglátásával..biztosan nem egy olyan ember, aki azt várná el egy nőtől, hogy megtegye az első lépést. Szent igaz, nekem fogalmam sincs, hogy haladtunk-e egyáltalán valamerre és nem csak én képzeltem be az egészet. Hiszen neki a személyiségében van, mint latin vérrel rendelkező férfinek, hogy nem esik nehezére gyengéd, kedves érintésekkel jutalmazni másokat. Néha viszont olyan tekintettel nézett rám, mint aki tényleg vonzódik hozzám. Ezért is volt számomra olyan bizonytalan ez az egész szituáció. A tekintentei, a randik... Randik voltak azok egyáltalán? A mólóhoz elmentünk, ahol megkóstoltam a skorpiót, ami nem ízlett. Az egy. Dehát nem is történt semmi azon kívül, hogy elbeszélgettünk. Utána kárpótlásul elmentünk egy étterembe, ahol szintén nem próbált meg hozzám intimebb módon közelebb kerülni. Néha talalkoztunk az étkezőben...szintén visszafogottan csevegtünk, ez azért érthető. Nem igaz? A munkahelyén tudnia kell egy embernek viselkedni. Ha megtanultam valamit az életben a randikról, hogy nem szimplán beszédből állnak. Hiszen itthom vagyunk, két hét plusz egy napja és ha érdekeltem volna mint nő, akkor lépett volna. A tegnapi napról azt gondoltam, hogy fordulópont lesz. Elcsattant az első csók a gyógyszeres szertárban és akkor tényleg elhittem, hogy nem csak barátkozni szeretne velem. Azóta viszont...sietősen lelépett és semmi hír róla. Lehet ez megint egy olyan családi vészhelyzet és talán megint évekig nem látjuk egymást. Nem ez lenne az első eset ugyebár. Nagyot sóhajtok és probálom átnézni a páciensek aktáit unaloműzés gyanánt. A mai egy szokatlanul csendes este. Egy bizonyos Mordus Anderssonnál jártam, mikor csörögni kezdett a telefonom. "Áh, a vihar előtti csend." JohnTom volt az...Bízd csak rá, hogy akkor bukkanjon fel, mikor a magáneletemben is gondok vannak. - Hogy érted azt, hogy Stavo megint egy olyan mérkőzésen vesz részt? Felálltam dühömben és elkezdtem rendezgetni a közeli polcon lévő tárgyakat. Gustvao...esküszöm, hogy nem tudom mit csinálok vele, ha megint kórházba kell hozatni. Pont, mikor éjszakás vagyok, egyedül ezen a nyamvadt recepción és nem cibálhatom el onnan. Megint biztos, szerhez nyúlt. Eltelhetett vagy negyed óra is, mire kipanaszkodtam magam a telefonban így nem is csoda, hogy a végére annyira kiszáradt a szám akár a szahara. Szerencsére volt egy pohár vizem a közelben, amit egy az egyben lehúztam. Így utólag el sem tudnám dönteni, hogy szerencsés vagy balszerencsés lépés volt... Nagyon hamar egy furcsa érzés kerített a hatalmába, sajnos nem különböző a Steffi-medúza incidenstől. Légszomjam lett, szinte könyörögni tudtam volna a friss levegőért. Mit tesz ilyenkor Steffi? Elindul, ki az ajtón. Sokkal könnyebb feladat lett volna, ha itt-ott nem szakadozik be előtten a padló. Eljött volna az apokalipszis?Csak pár lépés a lépcső és mehetek. Hogy hová? Azt nem tudom, de egyelőre nem is esedékes. Mély maszkulin sóhajt hallok jobb kezem -Vagy bal?- irányából és észreveszem azt is aki kiadta...a hangot. Felnézek róla, előre a fehér pamacs irányába, majd a fiúra vissza. - Azért sóhajtasz így, mert az a hatalmas nyuszi az utadat állja? ▽ |
| | |
Mordus Andersson Páciens Something about me : ° Lost in my dreams °
Hozzászólások száma : 85Play by : Andy BiersackJoin date : 2020. Dec. 26.Age : 29∆•∆ : "You look deep into my eyes,
As your mouth opens wide.
Lips moves up and down,
Soon in demon seed you'll drown."
Tartózkodási hely : Valahol egy tóban lebegveFoglalkozás : Chippendale∆•∆ : (s)AINT
Hold the S because I am an ain't...
| Tárgy: Dreamland - Steffi & Mordus Hétf. Jún. 07, 2021 12:26 pm | |
|
Steffi & Mordus "Everything sinful is glamorous these days, isn’t it?" Elbaszott napok vannak mögöttem. Már a harmadik fellépést le kellett mondanunk, mert valami betegség felütötte a fejét a bandában, és ketten kidőltek teljesen. Márpedig, ha nem teljes a létszám, akkor nem jelenhetünk meg, hiszen az felháborodást váltana ki azokból, akik épp azért az egy tagért vették meg a jegyeket. Tehát se fellépés, se buli, a hangulat pedig a béka segge alatt tobzódik már napok óta. Ezért is egyezek bele, hogy még egy estét a kórházban töltök, mert őszintén szólva semmi kedvem a srácok pusztulatosan nyomorult beteg képét bámulni, főleg azért, mert nem akarom elkapni tőlük a nyavalyát. Van elég bajom anélkül is, hogy ágyhoz legyek kötve. A meglevő problémákon kívül... Azonban ez nem olyan egyszerű és élvezetes, mint aminek elsőre hittem. Ugyanis a kórház nem éppen az a hely, ahol egy magányos férfi szórakoztató társaságra lelhet, de ezt az utóbbi hetek is bizonyították, hiszen bárkit próbáltam megkörnyékezni itt, az vagy idióta volt, vagy egy jellemtelen senki, vagy szimplán a találkozásunk után nem láttam többé. Persze, én vagyok az idióta, hogy egyáltalán ilyesmibe táplálok reményeket, de lassan hozzá kell szoknom, hogy az unalmam nem fog úgy tovaszállni, ha csak egy helyben sajnáltatom magam. Kézbe kell vennem a dolgokat, s e gondolat hatására olyan tűz lobban bennem a szoba félhomályában, hogy az azonnal cselekvésre ösztönöz. Eléggé meggondolatlanra, azt hozzá kell tennem. Kockázat nélkül azonban nincs nyereség! Úgy pattanok hát ki az ágyamból, mint aki utolsó csatájára készül, s épp ilyen diadalmasan vetem le magamról a kórházi szerelésem, hajítom az ágyra, s öltöm magamra a saját ruhámat, ami kimerül egy fekete szakadt farmerben, s egy hasonló színű, testhez simuló hosszú ujjú felsőben. Megpaskolom a zsebem mélyét, hiszen ott lapul az én felszabadító csodaszerem, amit kész vagyok mással is megosztani. Ha akarja, ha nem! Nagyjából már tudom, hogy milyen időben van a váltás, márpedig ez röpke negyed órán belül be is fog következni. Kidugom a fejem az ajtón, körbekémlelek, de csak egyetlen lányt látok a nővérpult mögött, aki valakivel nagy telefonálásban van. Úgy tűnik, mintha meg is feledkezne a világról, amit én bizony ki fogok használni. Lépteim olyanok, mint egy kibaszott őznek, szinte osonva közelítek, s a pulton hagyott pohár vízbe egész egyszerűen beleszórom a kis tasakom tartalmának a felét, mely kissé megborul véletlenül, de sebaj! Amaz azonnal feloldódik, én pedig visszamászok a szobámba egy ideig, s ott fogok várni. Az időt pedig elütöm azzal, hogy a maradék cuccot belekeverem a saját vizembe... Tíz perc elteltével azonban már nyargalok is kifelé a kórházból, s odakint a bejárat előtt megtelepedek a lentebbi lépcsők egyikén. Tudom, ezzel eléggé megüthetem a bokám, s ostoba tettnek is tűnik, de hát én is áldozat vagyok! Az én italomba is valami nyomorult belekevert valamit! Úgyhogy elkapva a legelső gondolatfoszlányom, mert hát csak úgy konkrétan nem telepedhetek rá arra, akinek épp elbaszni készülök az estéjét a saját szórakozásomra, fejem búsan döntöm neki a korlátnak, s mikor mellém ér a lány, olyan hangos sóhajt hallatok, mint aki épp meghalni készül. Ha ez nem hat meg egy nőt, akkor semmi sem! Utóbbi esetén ha teljesen véletlenül megtörténik, hogy mégis csak úgy elsétál szó nélkül, akkor kénytelen leszek a pofám is kinyitni majd, de egyelőre várom a csodát.
▽ |
| | |
Ajánlott tartalom
| Tárgy: Re: Dreamland - Steffi & Mordus | |
| |
| | | |
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |