Ania Riya Jones

Ania Rija Jones

rövid idézet

Sokan tartják, hogy ami az egyiknek erősség az a másiknak gyengeség lehet, így nem tudna választani a hozzátartozó tulajdonságok közül, mi számít erősnek. Mások szerint a kitartása és az akarat ereje eléggé erőssé teszi, ezzel ő nem igazán szeret vitázni. Eszes, gyorsan feltalálja magát a váratlan helyzetekben és erre rendkívül büszke. Nyitott, szereti az embereket megismerni saját maga, nem ítélkezik hallottak alapján. Nyitottsága egyben gyengeség is, hiszen ennek köszönhetően már melengetett kígyót a keblein, de szerencséjére hamar felismerte ezt. Humora elég egyedi, ami lehet nem is gyengeség, de sokszor úgy érzékeli, hogy bizony nagy teher ez számára. Emlékezete olykor szörnyű, ezért mindig minden fontosat lejegyzetel.
A kávé minden fajtája, hamar bűnbe esik, hacsak az illatát megérzi.Nehéz kérdés, de ha valkai neki szegezi, akkor valószínűleg gondolkodás nélkül vágja rá azt, hogy utolsó lélegzetvételéig járni a világot és a lehető legtöbb szépséget felfedezni.Amitől a legjobban tart az a vakság és a bénaság. Lehet, hogy ezek túlságosan szélsőséges dolgok, ugyanakkor ha ő bármelyik csapdájába esne, onnantól már nem tudná, hogy mit kezdjen az életével.Vannak alkalmak mikor kifejezetten odafigyel arra, hogy mit és hogyan, mikor egy mennyit eszik. Ám az utazós élet mellett ez ritkán borul fel. A túrázásoknak köszönhetően nem lehet azt állítani, hogy kondíciója a béka segge alatt lenne, sőt.. Szeret sok sportos kipróbálni, amihez erő és kitartás is szükséges, ha kell akkor edz is rájuk.
Nem dohányzik, nem szed gyógyszereket, egyedüli mérge a koffein, de az irdatlan mennyiségben.

A hű társ, akire mindig számíthat.
Alsó ajkát finoman beharapja, lábai járnak, annyira izgul. Sok mindenbe vágott már bele, sokszor érte már kudarc, de most zsigereiben érzi, hogy ez kell neki. Ahogy szemeivel megpillantják, érzi ahogy hátán végig táncol egy kellemes bizsergés. Beteges? Lehet. Bolond? Biztosan. Ettől függetlenül nem hátrál, hanem tesz néhány bátor lépést felé, miközben fülig ér a szája.
Jobbját lassan zongoráztatja végig a hűvös, itt-ott rozsdás fémen, majd egy lépést hátrál és még mindig mosolyogva figyeli, ahogy leszedik róla a láncokat. Megbabonázva áll a sárga kisbusz előtt, melyről lerí, hogy bizony élt már meg jobb napokat is. Szinte biztos benne, hogy erre szokták azt mondani, szerelem első látásra. A többi ócskaság között sétálva, nem érezte a szabadságot, a lelkesedést az új iránt, ám ez most megtörni látszik.
–Ő az – néz boldogság mámorban a mellette állóra, majd fejével a kissé rozsdás járgány felé bök. Az eladó pedig elhűlve tekint rá, hiszen egyáltalán nem nézte ki belőle, hogy ilyesmit keres. Pár perccel ezelőtt még egy kék mustangot próbált a nőre rátukmálni, pedig ő kézzel lábbal tiltakozott. Most meg itt állnak egy tragacs előtt, melynek már régen nem itt lenne a helye.
– Biztos benne? Már régen a bontóba kellett volna vinni, csak mindig halogattuk, mert még annyit se ér – Ania csak felemeli a kezét, ezzel hallgattatva el a másikat. Teljesen biztos a döntésében, s erről nem fogja senki és semmi lebeszélni. Neki a sárga kisbusz kell, mert már látja maga előtt, hogy miképpen szeli át vele a dombokat, ha egyszer sikerül kipofoznia.
A kis busz öt éve került hozzá. Azóta sok kalandban volt már részük. Úgy alakította át, hogy lehessen benne aludni és ha kell főzni is, így minden egyes túrája és utazása alkalmával tökéletes, hűséges társa lehet. Sokan gondolták emiatt őrültnek, de az évek alatt a közvetlen környezete is belátta már, hogy bizony neki erre a szabadságra van szüksége. Ő pedig a mai napig örül annak, hogy besétált abba a kereskedésbe és megkötötte élete egyik legjobb üzletét.

A szerelem.
Már általános iskola felső tagozatos éveiben neki állt írni. Akkoriban csak a mesevilág kötötte le, gyakori főszereplő volt a hős lovag, a bajba jutott hercegnő, vagy a bátor sün, aki csak barátokat szeretett volna. Mai napig megvan néhány alkotása, a legrövidebb három szóból állt. Szomorú, egyben tanulságos mű, ami akkor íródott, mikor legjobb barátnőjét elveszítette egy balesetben.
Középiskolában már kisebb novellák, szerelmes, gyilkosos történetek kerültek porondra. Próbálkozott a versekkel is, de a rímelés sosem volt az erőssége, így hát letett arról, hogy megértetlen költő legyen.
Aztán egy nyári napon fogta a hátizsákját és elindult az erdőbe egészen a tóig, melynek azon a napon különösen megnyerő volt az aurája. Lehuppant egy fa alá és nézte a tájat, nézte ahogy gyerekek ugráltak a vízbe, miközben szüleik söröztek, sütöttek és figyeltek rájuk. Nézte ahogy egy túracsoport elhaladt egyik ösvényről a másikra, majd arra gondolt, hogy ezt a helyet másoknak is látnia kellene, nem csak az itt élőknek.
Neki állt írni.
Leírta, hogyan lehet idejutni, leírta, hogy mit érdemes hozni magukkal az embereknek. Még a legközelebbi szállás nevét is jól levéste a sorok közé, mert úgy érezte, hogyha valaki eljön ide, akkor több napra kell terveznie. Végül otthon tökéletesítette, tett be néhány képet, majd az internet ködös szárnyán életre keltette azt, amiből manapság él.
Eleinte csak magának, környezetének írta a beszámolókat, majd egyre nagyobb érdeklődést kapott. Az egyetemi tanulmányai közepette, amikor ideje volt akkor mindig új és új kiránduló helyeket keresett, legtöbbször egyedül, de sokszor a barátaival.
Sosem adná ezt semmiért. Utazik. Ír, új embereket, kultúrákat ismer meg, és mindig belecsöppen valami izgalmas kalandba. Számára az írás és az utazás a szerelem.

rövid idézet