• (Choco)Lotte Brown

Lotte Brown

Sweet, sweet...but not enough like chocolate.

Erősségek...ide valamilyen szuper erő illene. Bárhogy is erőlködöm de azt hiszem nincsenek. Helyette végtelen türelemmel áldott meg két szülőm, párosítva egy nem kevés empátiával. De nem az alapszintűvel! Ez a felső kategória, mikor akkor is beleképzeled más helyébe magad mikor szükségtelen. Persze el ne felejtsem, bővelkedem még a szarkasztikus - ironikus - cinikus humorommal, a még kiugróbb ukrán akcentusommal. Nah gondolhatod. Szuper erő híján gyengeséggel bezzeg mindenki dúskál. Én magam is igen befolyásolható, lehetetlenül hazudó és ok nélkül anyáskodó fajtának tartom magam. Legyen ennyi az én bűnöm. Leginkább kötöttségek nélkül élni a hátralevő életem. Mellette természetesen semmit sem megbánni, amit elkövetettem. A legfontosabbakat elveszítenem. Kifogástalan! Bivaly-erős immunrendszer belül, kemény küllem kívül. Immunitásom kitér minden nyavalyára, köztünk bárányhimlőre, mumpszra, ostobaságra és barbárságra.

Lágy dalt dúdolok a konyhának tárnájában, mely lassan kezdte szimfóniájában fogadni, ahogy a tészta megemelkedett a tepsiből és mély, ábrándos fajhéj illatot árasztott. Ujjaim fehérre vakolja a liszt, mi szakadatlanul csípőmet körülölelő kuktámat továbbra sem tántorítja el. Rátekintek, büszkeségem fellegére aki szemlátomást élvezte, hogy betekintést nyerhet anyja titkos sütemény készítésébe.

- Mazsola. - jegyzi meg szorosan ölelve a masszás keverékbe tekintve.

- Ázt mondtád nem szereted... - szállok szemben régen hangoztatott kijelentésének, emlékezve mi keservesen szenvedtem egy-egy szelet házi kalácsot a vacsorába illesztenem. - Nálúnk, Ukrajna, nem szeret válogatni...csak azt eszí meg ami van a hűtőben. - illetem meg a tészta folyamatos gyúrásának fázisában, tudat-alatt jellemének finom finomításával. Ha az ember megtanulta éhínségen átvezetni saját igényeit, nincs olyan kormány forma mely képes lenne elnyomni ismét az ember saját tulajdon egyéniségét. Mégis ténylegesen szívfacsaró hátrahagyni szeretteink, miközben a jobb élet felé irányít az ők makacs erőszakosságuk. Mondták, Ukrajna nem az én jövőm. Szüleim szerint jelenemben is inkább az ő elfeledett múltjukat idézte. De megkaptam a kikérőt, úgy hogy már apám a Krim-félszigetért vonult ki az utcára, anyámat pedig nyirokcsomó áttététek mérgezték. Világi ajándék, hogy az egészségügyi végzettséget megtudtam szerezni, a diktatórikus rendszer bírálásának tetejében. 3 éve kaptam meg az amnesztiát, s most érződik sikeresnek igazán, hogy az Oroszok nem követtek tovább. 3 éve asszisztálok főállásban mialatt 2 éve állapotosságom hírét se vettem. 9 hónap bizalmatlansággal és támogatás hiányban hoztam világra, egyetlen boldogságomat, Milenát. A megkérdőjelező korba léptetemmel, hiányos de takarós albérletemmel, korai, naiv anyai nevelésemmel. 5 éves, s sütés iránti érdeklődése most ütközik ki a legteljesebben. Egy anyának eleget kell tenni minden adódó szakma megismerésével csemetéjének. S mindezen tanulságot úgy vontam le, hogy nem volt lehetőségem édesanyám segítség kérésére. Belső megérzéseimre hallgatván gondolok rá, lévén hogy valahol elbújt a rendszer kőkemény nyomorúsága ellen. Igazi a túlélő, hisz tőle tanultam mindent.

Lassan a kiadások feltörnek, s az albérlet is lassan kifogja nőni Milena elképzeléseit. Hétvégéket eltekintve mindennap dadusra kényszerülőm hátrahagyni, mert a munkarend bizony itt is gyárias lépteket vett. 8:00 - 16:00-ig megbízott kezekre de fel annyi felelősségre van bízva. S érzem, kezdem elveszteni a szavak nélküli kommunikációmat benne. Így pár hete nyélbe ütöttem egy szükségszerű váltást. Egy új munkahely képében, melynek csak annyi kellő szabadságot kell kínálnia, amennyivel egy 5 éves gyerek szellemi maradandóság nélkül felnevelhetek. Mindezt úgy, hogy egy kósza hírrel sem tudnak gyerekemről a munkáltatók. Tudvalevő, milyen esélytelen manapság egy gyerekes szülő.

A hétvégék azok, melyek csak a miénk. Senki másé! Percre pontosan üt a sütő a saját készítésű almás pitém elkészültére. Milena mosolya pedig minduntalan felbecsülhetetlenné válik pénzzel és idővel szemben. Ez idáig minden alkalommal.

when the child is smiling, somewhere the sun is shining.